92082. lajstromszámú szabadalom • Áramkörelrendezés jelzőberendezésekhez
állás, a vonalvezeték és a három áramátalakító tekercs sorozatosan kapcsolt áramkörben vannak, ennélfogva az áramátalakító tekercsekben való feszültségesések, 5 valamint a segédellenállás és a vonalvezeték (IR) feszültségesésének algebrai öszszege egyenlő zérussal. Mivel pedig I3 = I4 , a fenti feltétel a következőképen fejezhető ki: 10 KK+n2 + ns ) = (R3 +R4 )I4 ahol (K) az áramátalakító tekercseiben menetenként fellépő feszültségesés. Minthogy továbbá a (c) és (e) végszorítók feszültsége egyenlő, ennélfogva az (N3 ) te-15 kercsben való feszültségesés és az (X) ellenállás (ÍR) feszültségesésének algebrai összege kell hogy zérus legyen. Ebből következik Kns == R8 Is == Rs I4 20 Ha ezen egyenleteket megoldjuk, akkor a következőt kapjuk: R3 -j- R4 iii n2 -f- ns R3 n3 ami a következőképen fejezhető ki: 1 i •, i n x + n 2 "^IL- "f" n, 25 amiből R„ ni + n3 Az áramátalakító tekercsekben az ampermenetek algebrai összegének is zérussal kell egyenlőnek lenni, úgyhogy 30 n^+IJ — K + n3 )I4 vagy n2 Ii = (nj. -4- n2 n3 ) I4 ami következőképen rövidíthető: Ii= *í +n,_±nJ )I i na 35 Utalunk már most a 4. ábrára, amelyben a viszonyok jelvétel esetén vannak feltüntetve. Miután a beszélő és az (N2 ) tekercs sorozatosan kapcsolt áramkörben fekszenek, a beszélő (IR) feszültségesésé-40 nek és az (N.,) tekercs feszültségesésének algebrai összege zérussal egyenlő, úgyhogy Kn2 = R, I, Továbbá, minthogy a (d) és (e) végszorí-45 tók feszültsége egyenlő, ennélfogva az (N3 ) tekercs feszültségesésének és a hallgató (IR) feszültségesésének algebrai öszszege zérussal egyenlő. Minthogy a jelvétel tartama alatt I4 = I2 , a fenti feltétel a 50 következőképen fejezhető ki: Kns = R2 12 == R2 I4 Az áramátalakító tekercsek ampermeneteinek algebrai összege szintén zérus, így tehát ni I4 = is (Ii —14) A fenti egyenletekből következik Ra U ^ n s Rx li n2 11 a li = (n i + n 2 ) h ' _ ni + D a Ri n2 n2 55 ns (ni + n2 ) amiből R2 n3 (nx -+- n2 ) R, j 4 K + 9. 10. 60 Ha a 8. egyenlet által megadott értékeket a 2. egyenletbe helyettesítjük, következőt kapjuk: [^+^+-^]2 Ri==R8 +R,. 12. Hasonlóképen, ha a 10. egyenlet által 65 megadott értékeket a 6. egyenletbe helyettesítjük, a következőket kapjuk: Összefoglalva ezen egyenleteket a következőkhöz jutunk: 70 1 R* ( ) Vn-L n2 / R. -p üsK + Ha) tj 2 = 1. -Ki • .a) .b) c) * A b) és d) képletekből következik, hogy tj = »3 (nt +n2 ) R = 1 pi + D 2]a R H22 1 y L n3 J 1 amiből .14. n3 = — (n i + n a) Hasonlóképen az a) és c) egyenletekből következik: 75 Rs amiből ( * ) R 4 =r°i+°2+°Bi2 R l _ R Vüi-j-na/ L n2 J l ni ~t~ D a n j R = rn i + °2 + M 2 R 80 ni + n a L . na I vagy
