92064. lajstromszámú szabadalom • Vízszintes és függőleges irányban egyidejűleg elállítható függőállvány
Megjelent 1930 . évi május hó 15-én . MAGYAE KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 92064. SZÁM. — VM/a. OSZTÁLY. Vízszintes és függélyes irányban egyidejűleg elállítható függő állvány. Bárok Imre oki. mérnök Szécsény, A bejelentés napja 1925. évi április hó 27-ike. Emeletes házaknak tatarozásához, festéséhez eddig az úgynevezett lógó állványokat vagy lógó munkapadokat használták, amelyek tudvalevőleg két kötélnél 5 fogva a ház fedélszékéből kinyúló tartógerendákra voltak felfüggesztve, míg a kötelek alsó végei dobok körül csavarodtak, úgyhogy e dobok elforgatása által a munkapad a munka előrehaladása irá-10 nyában tetszőlegesen volt emelhető, ill. sülyeszthető. Hátránya az eddigi lógó munkapadoknak, hogy segélyével egyfolytában az épületnek csak akkora szélességű függélyes sáva volt megdolgozható, 15 mely a munkapad hosszának felelt meg. Ennek befejezése után a tartógerendákaí a fedélszéken át kellett helyezni, hogy az épület szomszédos függélyes sávja megmunkálható legyen. A tartógerendáknak 20 és velük együtt a lógó munkapadnak ez áthelyezése igen sok időveszteséggel járt, ami a tatarozási költségeket lényegesen fokozta. A tatarozási költségek ugyanis két tételből adódnak össze, nevezetesen 25 a tatarozással járó munkadíjból és anyagfogyasztásból, valamint a lógó munkapadokért járó kölcsöndíjból. A lógó munkapadoknak vízszintes irányú áthelyezése sok időveszteséget okozott, ami-30 által elhúzódott a tatarozási-munka ideje, lényegesen fokozódott a kölcsöndíj de fokozódtak a munkadíjak is, mivel az áthelyezéssel okozott időveszteségnek egy részét a tatarozómunkásoknak meg kel-35 lett fizetni. Mind e hátrányokat a találmány azáltal küszöböli ki, hogy a munkapadot vízszintes irányban is elállíthatóvá teszi, amiáltal az épület teljes tatarozására egyfolytában megszakítás nélkül folyhatik 40 és maga a tatarozási munka is célszerűbben osztható be, amennyiben a tatarozást az eddig szokásos függélyes sávok helyett vízszintes sávokban végezhetjük, mely munkamód mellett teljesen ki van zárva, 45 hogy a már kész épületrészek a további tatarozás közben újból bemocskoltassanak. A lógó állványnak vízszintes irányú mozgékonyságát a találmány azáltal éri el, hogy a lógó állványnak felfüggesztő 50 köteleit az eddigitől eltérően nem erősíti a fedélszékből kinyúló gerendákhoz, hanem egy futószerkezethez, mely az- épület felső széle mentén kifeszített kötélpálya mentén mozoghat el. A kötélpályát két 55 kinyúló gerenda között feszítjük ki, melyek az épület homlokoldalának két szélső kötőgerendáihoz erősíttetnek megbízható módon. A lógó állványnak, ill. futószexkezetének vízszintes irányú elállítása bár- 60 mely ismert módon történhetik. Előnyösek azonban oly megoldások, amelyek mellett az elállítás magáról a lógó állványról történhetik, úgyhogy maguk a, tatarozó munkások végezhetik nemcsak a 65 függélyes irányú, hanem a vízszintes irányú elállítást is. E cél pl. azáltal érhető el, hogy a kötélpálya végpontjaitól a futószerkezet futókerekein át egy-egy vonókötél vagy huzal vezet egy-egy a. 70 lógóállványon elrendezett kötéldobozhoz, úgyhogy ha a két vonókötél közül az egyiket a dobjára felcsavarjuk, ugyanakkor pedig a másikat lecsavarjuk, úgy a lógóállvány hosszirányban elmozogni 75 kénytelen. A vonóköteleket felvevő dobok a felfüggesztő köteleket felvevő dobokkal célszerűen közös tengelyen vannak elren-
