92051. lajstromszámú szabadalom • Építőtömb és eljárás annak előállítására

Megjelent 1930. évi május hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^HJ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 92051. SZÁM. — XVII/d. OSZTÁLY. Építőtömb és eljárás annak előállítására. Wohl Miksa építész Budapest. A bejelentés napja 1925. évi október hó 27-ike. A 88.733. számú magyar szabadalmamban oly építőtömb van védelem alá helyezve, melyet két párhuzamos lap, ezen lapok középrészét összekötő zömök törzs i és a lapoknak a törzsön túlnyúló szélei között, illetve a törzs körül kiképezett légcsatorna jellemez. A jelen találmány tárgya a 88.733. sz. magyar szabadalomban védett építőtömb i javítása és tökéletesítése és eljárás ezen javított építőtömb előállítására. A jelen találmány tárgyát képező építőtömb nedvességgel és hideggel, ill. meleggel szemben lehető tökéletes szigetelést biztosít, amennyiben az összefüggő légcsatornák rendszerén kívül az egyes építőtömbök zömök törzsét a külső lapokkal párhuzamos síkban elrendezett, hővel és nedvességgel szemben szigetelő betét) rétegek két részre osztják. Célszerűen egyetlen középső hőszigetelő, pl. aszbeszt, aszbesztpala- vagy kovaföld-rétegre kétoldalt vékony, nedvességgel szemben szigetelő, pl. kátránypapírrétegek simulnak. 3 Az ilymódon kettéosztott építőtömböt végeiken visszahajlított vasszálak kötik össze, melyek a szigetelőrétegeken keresztülhatolnak. A szigetelőrétegek a gyártás alkalmával helyeztetnek el az öntőfor[) mába. Szilárdsági szempontból a találmány tárgyát képező építőtömb az előírásoknak teljesen megfelel és mint a tapasztalat mutatta, a sarkok falazásánál, vagy ajtók és ablakok beépítésénél el nem 5 kerülhető darabolásokkal szemben jobban ellentáll, mint a szigetelőbetétek nélküli építőtömb. A külső fal felőli oldalról a törzsön keresztül a nedvesség nem tud az építőtömb pórusain keresztül a belső falra átszivá- 40 rogni és a külső és a belső falfelület közötti hőmérsékleti különbség az osztott törzsön át nem tud kiegyenlítődni. A jelenleg használatban levő üreges építőelemek mindegyikénél, valamint az 45 egyszerű elemekből, pl. téglákból felépített üreges falaknál nem volt elkerülhető a falsíkra merőlegesen elhelyezett, főként statikai szerepet betöltő és légközt biztosító építőelemek, összekötő bordák, nyúl- 50 ványok alkalmazása, melyek a külső és a belső falsíkot vezetően összekötötték és így azokon keresztül hőkiegyenlítődés létesült és a nedvesség a külső falfelületekről a belsők felé átszívódott. Megkísérel- 55 ték ezen hátrányok kiküszöbölését, azonban az ily módon létesített falazatok egyrészt nem tudtak nedvességgel és hővel szemben tökéletes szigetelést biztosítani, másrészt oly bonyolult és költséges volt 60 a felépítésük, hogy a gyakorlatban nem tudtak elterjedni. A találmány tárgyát képező építőelem olcsón előállítható, hordképességét a szigetelőrétegek nem befolyásolják, a fala- 65 zat ezen építőtömbökből minden különös szakértelem és segédeszközök nélkül felépíthető. Az építőtömb anyaga betón, melybe fokozott szilárdság biztosítására adott 70 esetben összefüggő vasrácsozat ágyazható. A külső és a belső lapot nem kell más-más anyagból önteni és a falazásnál nem kell arra figyelni, hogy melyik lap kerül a külső és melyik a belső falfelü- 75 letre. A találmány tárgyát képező építőtömb mint belső választófal, továbbá erősen fű-