92006. lajstromszámú szabadalom • Átmenő, anyás csavarokkal való sínkötéssel és csuklós összeköttetéssel bíró magánaljakból álló vasuti sínalj

Megjelent 1930 Jh'ÍO. évi május hó 15-én. MAGYAR KERÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 92006. SZÁM. — Va/1. OSZTÁLY. Átmenő, anyás csavarokkal való sínkötéssel és csuklós összeköttetéssel bíró magánaljakból álló vasúti sínalj. Nagy Izsó mérnök, építési vállalkozó és Szikszay Gerő mérnök, miniszteri tanácsos Budapest. A bejelentés napja 1925. évi május hó 19-ike. A találmány nyomtartó rúddal összekötött-, vasúti magánaljakra fektetett sínek nyomtávolságának beállítására szolgáló szerkezetre vonatkozik. A magán-5 aljakra szerelt sínek nyomtávolságát eddigelé vagy akként változtatták, hogy a magánaljakban megfelelő szélességű fatuskókat rendeztek el és a nyombővítés helyén a síneket egymástól, a nyom bő ví-10 tés mértékének megfelelően, nagyobb távolságban szegezték le, mimellett az aljak távolsága változatlan maradt, vagy akként jártak el, hogy az aljakat fektették egymástól, a bővítés mértékének meg-15 felelő, nagyobb távolságra, mimellett a sín és alj relatív helyzete maradt változatlan. Az utóbbi esetben az aljak rögzítésére különböző hosszúságú, nyomtartó rudakat kellett alkalmazni. Ismeretesek 20 továbbá oly szerkezetek is, amelyeknél a nyomtartó rúd két részből áll, amely részek egymást átlapolják és e helyen hasítékokban elrendezett csavarokkal vannak összekötve. A hasítékok oly 25 hosszúak, hogy a nyomtartórúd a bővítés mértékével meghosszabbítható. Az elsősorban említett szerkezet hátránya, hogy a — rendesen betonaljba ágyazott — fatuskó az aljat éppen a veszélyes kereszt-30 metszetben gyöngíti és a sínszálak egymástól! távolsága az ismert, körülményes módon állítandó be. Ez utóbbi hátránnyal bír a többi ismert, említett szerkezet is. Ahol pedig a külön beállítást kiküszöböl-35 ték, ott a különböző hosszúságú, nyomtartó rudak készítése, a tömeggyártás szempontjából, nehézséget képez. E hátrányokat a találmány szerinti szerkezetnél kiküszöböltük. E szerkezet lényege abban áll, hogy a nyomtartó rúd 40 és a magánalj csuklós kötésében, a nyombővítés mértékének megfelelő lyukelhelyezéssel bíró, cserélhető betétlemez van elrendezve. A nyomtartó rudak tehát valamennyien azonos hosszban készülnek, a 45 magánalj és a rajta fekvő sín relatív helyzete minden nyomtáv mellett ugyanaz és a bővítés kizárólag a csuklóban elhelyezett betét furatelhelyezése által szabályozható. 50 Egy példakónti kivitelt a rajz ábrái mutatnak és pedig: az 1. ábra a magánalj hosszmetszetét a rajta fekvő sínszállal, a 2. ábra az 1. ábra felülnézetét, sín nél- 55 kül, a 3. ábra a magánalj keresztmetszetét sínszál nélkül, a 4. ábra az összelrendezés perspektivikus képét kisebb léptékben, az 60 5. ábra a nyomtartó rúd oldalnézetét ós a 6. ábra a betét oldalnézetét mutatja. Valamennyi ábrában (1) az alj betonteste, i(2) a vasalás. A (3) sín a szokásos 6á (4) lemezen fekszik. E lemez és az alj között még egy' gyengébb (5) betét lehet elrendezve. A sín megerősítésére (6) anyával ellátott, átmenő (7) csavarok szolgálnak, amelyek a találmány értelmében az 79 aljon átmenő, önmagukban ismert lyukakban elrendezett (8) vashüvelyekben foglalnak helyet. Az orsók, alsó végükön, célszerűen, (9) szögletes fejjel bírnak,