91998. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szegélyes kötött és kötszövött árúk előállítására

Megjelent 193Q. évi május hó 15-én. IAGYAR KIRÁLYI jnHK SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 91998. SZÁM. — I/H. OSZTÁLY. Eljárás szegélyes kötött és kötszövött áruk előállítására. Első Óbudai Harisnyagyár Löffler Sámson Budapest. A bejelentés napja 1925. évi junius hó 8-ika. A találmány eljárásra vonatkozik szegélyes kötött és kötszövött áruk előállítására. Az alábbi leírásban „szegélyes áruk" elnevezés alatt azokat a kötött vagy 5 kötszövött árukat értjük, melyeknél az áru tetszőleges szemképzéssel kötött főrészéhez külön kötött szegély van hozzádolgozva, mint pl. férfi- és gyermek-félharisnyáknál, sweaterek gallér- és ujj-10 részénél, alsónadrágok lábszárrészeinél, valamint ingek kar- és lábszárrészénél, női blúzok ujjrészeinél stb. Eddig az ilyen szegélyeket oly módon, hogy azok az áruhoz simán és tetszetősen hozzácsatlakoz-15 zanak, amihez szükséges, hogy a szegély ugyanannyi szemmel legyen kötve, mint a többi rész, csupán lapos kötőgépeken tudták előállítani. Az ilyen gépek beszerzési ára azonban magas és ezenfelül a 20 gépek kezelése nagyobb szakértelmet igényel, mint amilyennel az átlagos munkás rendelkezik. Ezért rendszerint lemondtak arról, hogy a szegély csatlakoztatása egyenletes és tetszetős legyen és a sze-25 gélyt körkötőgépeken készítették. Az egyenetlen csatlakoztatás oka a következő: Maga az áru sima szemképzóssel körkötőgépen készül, míg a szegélyt külön-30 leges, úgynevezett szegélykészítő körkötőgépeken állítják elő, még pedig •— a szegély rugalmasságának elérésére •— különleges, úgynevezett patent-szemképzéssel. Sima csatlakoztatás csak akkor érhető el, 35 ha a szegély és az áru egy adott finomság mellett (finomság alatt az egy angol hüvelyre eső tűk számát értik) az áruképző és a szegélykészítő gépen ugyanazon tííszámmal készül. Ez pedig az ismert eljárással nem volt elérhető, mert az egy 40 bizonyos, adott finomsághoz tartozó szegélykészítő gépnek tűszáma mindig nagyobb, mint az ugyanoly finomságú árukészítő gépé. A nagyobb tűszám azonban nagyobb átmérőt és így nagyobb kerüle- 45 tet is jelent (az átmérőkülömbség rendszerint egy fél angol hüvely), úgyhogy a szegély mindig bővebb, mint az áru, aminek amellett, hogy a szegély nem csatlakoztatható simán az áruhoz, még az a 50 hátránya is van, hogy a szegély sohasem simul a testhez, hanem ráncokat vet, eláll és így a ruhadarab nem viselődik szépen. Ezenkívül az átmérők és tűszámok el- 55 térése folytán a szegélynek az áruhoz való hozzádolgozásánál a tűtöbbletet „fogyasztani" kell, ami — az anyagveszteségtől eltekintve — nagy figyelmet igényel (egyetlen tű eltévesztése az árut haszna- 60 vehetetlenné teszi), időveszteséggel jár és így a termelési költségeket fokozza. A találmány szerinti eljárás mindezen hátrányokat elkerüli és kizárólag a szokásos áruképző és szegélyképző körkötő- (55 gépek használata mellett ugyanoly kiváló minőségű áru gyártását teszi lehetővé, mint amilyent eddig csakis a szegélynek lapos kötőgépen való előállításával tudtak elérni. 7

0 Az elj uras abban áll, hogy a szegély előállításához az ismert szegélyképző gépet használjuk, de oly átmérőmérettel, hogy tűszáma két vagy több szegély tüszáinának feleljen meg és a tűket a gép 75 tányérjának kerületén, az egybekötendő szegélyek határvonalain, egyes tűk kiemelése által úgy osztjuk be, hogy a gép *