91997. lajstromszámú szabadalom • Gránát, különösen kézigránát

— 6 -(K) zárógyűrű közötti távolság csökken. Ennek folyománya, hogy az (L) biztosítási gyűrűre beható, lefelé irányuló nyomás lép fel (2. ábra). Addig, amíg a kéz liajító-5 mozgása tart, illetve a hajítás következtében fellépő gyorsulási reakcióerők hatnak, a hajítási biztosítás az (A) golyó reakcióereje által a 2b. ábrán feltüntetett, minimális hosszméretre összeszorított állapotá-10 ban tartatik meg'. Hajítás közben tehát a hajítási biztosítás és a gyujtószervek is a 2b. ábrán feltüntetett helyzetükben önműködően elreteszel tetnek, úgyhogy a gyujtóhatás hajítás közben semmi körül-15 menyek között be nem állhat. A hajítási folyamat befejezte után az (L) biztosítási gyűrűre hajítás közben beható erő megszűnik, minek folytán a hajítási biztosítás a már ismertetett módon önműködően 20 szétesik és a (P) rúgó, valamint a (G) üresjárati rúgó hatása alatt önműködően kihajíttatik a lövedékből, úgyhogy a gyújtóban a biztosítások oldása után semmiféle olyan gyujtóalkatrész nem ma-25 i*ad vissza, mely a felcsapódás alkalmával a gyujtóhatást zavarhatná. A hajítás befejezte után a hajítási biztosítás szétesése alkalmával a (G) üresjárati rúgó Íratása alatt az (A) golyó, a vezetőhüvelyek ós a 30 gyujtószervek önműködően visszatérnek az lb. ábrán feltüntetett kiindulási helyzetükbe, mimellett a (G) üresjárati rúgó egyúttal az (I) fedőlemezt, mely a (C) süveg felett a (G) rúgó ós a hajítási biztosí-35 tás közé van beiktatva, a 3. ábrán látható helyzetbe hozza, miáltal az oldott biztosítású és gyújtásra kész lövedéket röpülés közben kifelé teljesen elzárja és ily módon külső behatások ellen megvédi. A fel-40 csapódás alkalmával azután az (A) golyó a (B2) gyujtószeget teljesen függetlenül a felcsapódás irányától és módjától, tehetetlenségénél fogva, az (E) gyutacsba szúrja, mire bekövetkezik a robbanás. 45 Mint fentiekből kitűnik, az (A) golyó nemcsak az oldott biztosítású lövedék felcsapódása. alkalmával hat, hanem a lövedék elhajítása közben is. Az (A) golyó tehát nemcsak a felcsapódási tehetetlenségi 50 tömeget képezi, hanem a hajítási biztosítást oldó, tehát az ú. n. „hajítási tehetetlenségi tömeget" is. Miután az (A) golyó mindkét nevezett hatást kifejti, „universális tömeg"-nek is nevezhető. 55 Hogy a felcsapódási tehetetlenségi tömeg képes legyen a gyújtási ellenállásokat a lövedék kis felcsapódási energiája esetén is legyőzni, a találmány értelmében a felcsapódási tehetetlenségi tömeg számára abnormálisan nagy „üresjáratot" 60 alkalmazunk. Üresjárat alatt magától értetődően a felcsapódási tehetetlenségi tömeg által a lövedék felcsapódása után még a gyújtási ellenállások nélkül megtett útdarabot értjük. A rajzon feltünte- 65 tett foganatosítási példánál tehát az (A) golyó üresjárata alatt értendő ezen golyónak eredeti helyzetéiből (lb. ábra) azon helyzetig megtett útja, mely helyzetben a (B2) gyujtószeg az (E) gyutaccsal éppen 70 érintkezésbe jutott (4a. ábra). Ezen üresjárat folyamán a tehetetlenségi felcsapódási tömeg a lövedék kis felcsapódási energiája, különösen pedig a lövedék nem kemény felcsapódása esetében is a gyuj- 75 tás alkalmával fellépő gyújtási ellenállások legyőzésére elégséges nagyságú relatív energiát halmoz fel. Amint könnyen belátható, adott nagyságú felcsapódási tehetetlenségi tömeg esetében ezen rela- 80 tív energia nagysága kizárólag a felcsapódási tehetetlenségi tömeg viszonylagos sebességétől függ. Ezen viszonylagos sebesség azonban a lövedék nem kemény felcsapódása esetében benső ösz- 85 szel'üggésben áll a felcsapódási tehetetlenségi tömeg számára meghagyott üresjárat nagyságával. Ennek bebizonyítása céljából a 6a—6f. ábrákban oly diagramokat tüntettünk fel, amelyekben a függőié- 90 ges vonalak jelölik a gránát és a felcsapódási tehetetlenségi tömeg sebességét, a vízszintes vonalak pedig" az időt, mimellet,t ez utóbbi nagymértékben megnövelt léptékben van feltüntetve. 95 Az összes diagramokban a (14—15—16) vonaldarab a gránát sebességét, a (14— 15—17—18) vonaldarab pedig a tehetetlenségi felcsapódási tömeg sebességét adja meg. A (14—15) vonaldarab tehát a löve- 10 dék felcsapódása előtti pillanatokban a lövedék és a felcsapódási tehetetlenségi tömeg számára közös sebességi viszonyokat jelzi. A (15) pont jelzi a gránát felcsapódásának pillanatát, a (17) pont pe- 10 dig a gyuj tószegnek a gyutaccsal való érintkezésbe jutásának vagy általában a gyújtási ellenállások haitásibalépésének pillanatát. A 6a. és 6b. ábrák kemény felcsapódás, a 6c. ós 6d. ábrák pedig a nem u kemény felcsapódás számára érvényes diagramokat tüntetik fel. Ha a felcsapódási hely oly természetű, hogy az ellenállás a lövedéknek a talajba való behatolása ellen kezdetben kicsiny, a lövedék- u nek a talajba való behatolásával azonban gyorsan és igen nagymértékben megnövekszik, akkor a sebességi viszonyok