91997. lajstromszámú szabadalom • Gránát, különösen kézigránát
— 12 -által ezen további berendezést működteti. G. A 4. igény szerinti gránát, illetve kézigránát foganatosítási alakja, jelle-5 mezve egy rúgóhatás ellenében korlátolt mértékben összenyomható és a felcsapodásnál a gyújtást eszközlő (A) tehetetlenségi testnek a gránát elhajítása folytán és e közben előidézett elmozgása 10 által a (B2, E) gyujtószervek gyújtási mozgásának teljes mértékű elvégzését megakadályozó merev testté összenyomott, az elhajítás utáni röpülés közben pedig rúgója által önműködően kioldási 15 helyzetébe elmozgó (O, P, N, M) biztosíték által. 7. A 6. igény szerinti gránát, különösen kézigránát foganatosítási alakja, jellemezve egy rúgóhatás ellenében korlá-20 tolt mértékben összenyomható és a gránátba összeszerelt állapotában külön egység gyanánt behelyezhetően kiképezett (0, P, N, M) hajítási biztosíték által. 25 8. A 6. igény szerinti gránát, különösen kézigránát foganatosítási alakja, jellemezve a gránát elhajítása által előidézett tehetetlenségi mozgás megszűnése után rugójának behatása alatt önműkö-30 dően alkatrészeire széteső és ezáltal a (B2, E) gyujtószervek gyújtási mozgását teljes mértékben felszabadító (0, P. N, M) biztosíték által. 9. Az 1—5. igény szerinti gránát, különösen 35 kézigránát foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a felesapódásnál a gyújtást eszközlő (A) tehetetlenségi test két egymás felé fordított és célszerűen egymással lánctagok módjára kap-40 csolódó (Bl, Dl) toldatokkal ellátott ferde (B, C) felület által az 1—2. igény szerinti üresjárat meghagyásával van vezetve. 10. A 9. igény szerinti gránát, különösen 45 kézigránát foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy az (A) felcsapódási tehetetlenségi testtel egyidejűleg érintkező és annak mozgását vezérlő két (B, C) felület azon részei, melyek a 50 mozgási viszonyokat gyújtás közben határozzák meg, egymásfelé nagyobb mértékben lejtően vannak elrendezve, mint e vezérlőfelületeknek a felcsapódást tehetetlenségi test üresjárati moz-55 gását meghatározó részei. 11. A 9—10. igény szerinti gránát, különösen kézigránát foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a ferde (B, C) vezetőfelüleitek közül legalább az egyik a tengelyvonaltól kifelé növekedő emel- 60 kedési szögű forgásfelület gyanánt van kiképezve. 12. A 9., illetve 11. igény szerinti gránát, különösen kézigránát foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a tehe- 65 tetlenségii testet vezető, egymásfelé fordított két ferde (B, C) felület egymástól eltérő emelkedési szögekkel van kiképezve, úgyhogy mindegyik felület a gyujtószervek stb. mozgását különböző- 70 képpen befolyásolja. 13. A 9. igény szerinti gránát, különösen kézigránát foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy az (A) tehetetlenségi testet vezető ferde (B, C) forgás- 75 felületek egy helytálló (R) gyújtótokban, előnyösen (RÍ, D4) horonyvezetés révén, elforgás ellen biztosítva vannak vezetve. 14. A 9. igény szerinti gránát, különösen 80 kézigránát foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy az (A) tehetetlenségi testet vezető ferde (B, C) forgásfelületeknek lánctagok módjára egymással kapcsolódó (Bl, Dl) toldatai a 85 helytálló (R) gyújtótokban kiugró (B5, D5) bordák útján vannak vezetve. 15. Az 1—14. igény szerinti gránát, különösen kézigránát foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a szállítás köz- 90 beni (H, \V, Y, J) biztosíték és a hajítás közbeni (0, P, is, M) biztosíték azonos tengelyvonallal egymásban, illetve egymás körül vannak elrendezve. 16. Az 1—14. igény szerinti gránát, kiilönö- 95 sen kézigránát foganatosítási alakja, jellemezve a (B2, E) gyujtószervek gyújtási mozgását részben vagy egészben a hajítás közbeni (0, P, N, M) biztosítéktól függetlenül is megakadályozó tol szállítás közbeni (H, W, V, J) biztosíték által. 17. Az 1—16. igény szerinti gránát, különösen kézigránát foganatosítási alakja, jellemezve fémlemezből való (B) tartó- íOf jából rajzszegszerűen kiszúrt és áthajlított vagy tölcsérszerűen kisajtolt (B2) gyujtószeg által. 18. Az 1—17. igény szerinti gránát, különösen kézigránát foganatosítási alakja, ll( jellemezve az (A) íelcsapódási tehetetlenségi testtől függetlenül elrendezett, mozgásáit gyújtás közben csak az ezen testtel utólag, a felesapódás alkalmával bekövetkező kapcsolódás folytán érint- llt kezés, becsappanás stb. által, üresjárat nélkül vagy üresjárattal, a felcsapó-