91994. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a kén szénvegyületeinek, különösen szénkénegnek vagy orgános kénvgyületeknek előállítására

Megjelent 193Q. évi május hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 91994. SZÁM. IYll/1. OSZTÁLY Eljárás a kén szénvegyületeinek, különösen szénkénegnek vagy orgános kénvegyületeknek előállítására. Komlós Gyula és Komlós Sándor kereskedők és Dr. Engelke Ernő Frigyes vegyész Budapest, mint Dr. Yajdaffy Aladár műegy. ny. rk. tanár jogutódjai. A bejelentés napja 1926. évi április hó 23-ika. Mint ismeretes, a szénkéneg gyártása általában, akként történik, hogy 850— 900°-ra felhevített faszénre ként, illetőleg kéngőzt engednek hatni. Az elméletileg 5 végbemenő reakció C + 2 S = CS2 látszólag igen egyszerűen folyik le, azon­ban gyakorlati foganatosításában külön­böző mellékkörülményektől függ, melyek 10 az eljárást körülményessé teszik és meg­drágítják. Eltekintve attól, hogy a reak­ció valószínűleg komplikáltabban folyik le ós hogy azt a nyersanyagokban foglalt szennyeződések és a többé vagy kevósibbé 15 megfelelő apparatúra lényegesen befolyá­solják, különösen tekintetbe veendő az a körülmény, hogy a szükséges magas hő­mérsékletek és a készülékek erős elhasz­nálódása az eljárást a gyakorlatban rend-20 kívül költségessé teszik. Az újabb időben bevezetett Taylor-féle eljárás, melynél a szén felhevítése elek­tromos úton történik, a készülék tekinte­téhen nagy haladást jelent ugyan, azon-25 ban kizárólag egészen nagy üzemekhez alkalmas, melyek igen olcsó áramforrá­sok felett (vízierő) rendelkeznek. A találmány szerinti eljárás szénkéneg ós orgános szónvegyületek folytonos és 30 gazdaságos előállítását úgy egészen nagy, mint kis üzemekben teszi lehetővé. Az el­járás foganatosítása, valamint a szüksé­ges apparatúra nagyon egyszerű, a tüze­lőanyagszüksóglet és a készülék elhasz-35 nálódása csekély, mimellett az előállított termékek tisztaságát és a termelési há­nyadot a nyersanyagok szennyeződései alig befolyásolják. A találmány annak a felismerésén alap­szik, hogy bizonyos, főként a szénből és 40 hidrogénből álló orgános vegyületek, első­sorban az acetilénsorozathoz tartozók, de más a ciklusos, sőt az aromás vegyületek egy része is, kontaktusanyagok használata mellett vagy azok nélkül is, kénnel vagy 45 fémszulfidekkel felhevítve már aránylag alacsonyabb hőmérsékleten bomlást szen­vednek és főképen szénkéneget és kénhid­rogónt szolgáltatnak. így pl- az acetiléngáz a forrpontja kö- 50 zelébe felhevített kénnel úgyszólván cpiantitatív szénkénegre és kén-hidro­génre bomlik, még az esetben is, ha sem­miféle kontaktusanyagot sem alkalma­zunk. Az acetiléngáz tűztünemény közben 55 ég el a kéngőzben vagy megfordítva, a kéngőz az acetilénben, miközben olyan melegmennyiség szabadul fel, amely bi­zonyos feltételek betartása mellett a re­akció fenntartására külső meleg hozzáve- 60 zetóse nélkül elegendő. Ezen exotercnikus reakció a következő képlettel fejezhető ki: C2 H2 + 5S = 2CS2 + H„S és megfelelő készülék alkalmazása mellett 65 majdnem teoretikus, de legalább 90%-os termelési hányadot szolgáltat. A mellék­termékként előálló kénhidrogén mellett még nagyobb molekulájú szénhidrogének, ill. ezek kénvegyületei keletkeznek, me- 70

Next

/
Oldalképek
Tartalom