91988. lajstromszámú szabadalom • Életkímélő rendészeti lövedék
Megjelent 1930. évi május hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEÍRÁS 91988. SZÁM. -- XIX/c. OSZTÁLY. ■■■■■—■■■■■■■■■ac: ■■MMTITFI TTfii'III ■! I I —!■■!■! I—— I WlI ———ni. jmajllUULL---— Életkimélő rendészeti lövedék. I)r. Kolm László orvos Budapest. A bejelentés napja 1925. évi szeptember hó 9-ike. A rendészeti közegek gyakran kerülnek oly helyzetbe, hogy lőfegyverüket kénytelenek használni, vagy önvédelemből, vagy hogy a letartóztatandó egyént harc- 5 képtelenné tegyék. Mai berendezésünk mellett ez gyakran halálos kimenetelű sérülést okozhat, minthogy a lövedék behatol a testbe. A találmány célja az anatómiai és élettani viszolt) nyolc figyelembevételével, a lövedék behatolását a. testbe elkerülni és csak a test megütése által elérni a fenti rendészeti célt. A távolság, melyre a lőfegyver rendészeti okokból használtatik, 2 és 50 lépés 15 között változik. Ezeknek megfelelően egy közönséges patront vagy e célra adagolt patront alkalmasnak tartok arra, hogy az alább leírt lövedéket ezen távolságra elvigye és ott oly ütést mérjen a meg- 20 Jövendő egyénre, hogy ezt harcképtelenné tegye, legalábbis arra az időre, míg a rendészeti közeg esetleg bilincs alkalmazásával biztosítja a letartóztatást. Az életkímélő lövedék megszerkesztésének élet-5 tani alapja az, hogy a lövedéknek olyan nagy felületnek kell lennie, hogy az emberi test természetes védő szerkezetén fennakadva, annak a testbe behatolását és így nagyobb erek elszállítását vagy 30 nemesebb szerv (szív, máj, tüdő stb.) sérülését megakadályozza. Ilyen természetes védő szerkezet a csontos mellkas, mely a mellkasi szerveket, a koponyaesont, mely az agyat, az izmos hasfal, mely a liasüri 35 szerveket védi. A lövedék olyan átmérővel bír, mely legalább is egy borda közt, illetve egy bordaszélesség plus bordaköz távolságát meghaladja. Ez az átmérő természetesen tetszésszerint nagyobbítható annyira, hogy a lövedék a hasfalra való 40 felütődésnél az izomzatot át ne szakítsa. A lövedék tehát úgy van szerkesztve, hogy a meglövendő egyénhez a kilövés révén a különböző kaliberű fegyverekre különbözően dimenzionált körte vagy i5 gömbalakú, fából vagy más szilárd anyagból, vagy gmnmiból, vagy más hasonló anyagból készült test ütődjön. Ennek keskenyedő része egy oly nyélben végződik, amely nyéllel a lövedék eltöltő- 50 fegyvergolyó módján egy kissé durva kézütéssel és csavarással szorosan behelyezhető a fegyvercső végébe. A nyél a csőfurattal párhuzamosan, benne szorosan jár és csak a tövénél szorul meg. A 55 pisztolyba való lövedék nyele olyan hoszszú, mint a pisztoly csöve, úgyhogy a nyél a patronig nyúlik, vagy tőle 1—2 cm.-nyire végződik. A patronból természetesen a fémgolyó előzetesen eltávolí- 60 tandó, esetleg papírral fojtandó le. A puskánál a nyél hossza a fej átmérőjének kb. kétszeresét teszi ki; a patronba brizáns robbanó anyag (pl. ekrazit) helyezendő olyan fojtással, amely robbanás 65 alkalmával el is ég (pl. kollodium), úgyhogy a cső levegőoszlopa és a robbanási gaz egy gázoszilopot adjon és így a csőben levő levegő kompressziója által előálló zavaró momentumok elkerülhetők 70 legyenek. Ezt azáltal is elérhetjük, ha a cső vége felé olyan helyen, ahova a lövedék nyele nem ér, furatokat alkalmazzunk, amelyen keresztül a comprinált levegő távozhat. Idát. I. rajz a lövedéket mint forgási testet ábrázolja, amelynek súlyvonala a forgási tengelyben, sxilypontja pedig a körte-
