91974. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aceton előállítására

Megjelent 1930. évi május hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 919*73. SZÁM. — Xll/d. OSZTÁLY. Eljárás tisztátlan ólom és egyéb ötvözetek feldolgozására. Harris Henry fémkohász London. A bejelentés napja 1925. évi julius hó 2-ika. Északamerikai elsőbbsége 1924. évi december hó 11-ike, A találmány tárgya eljárás arzén, ón, antimon, zink, ólom és a rokonfémek kö­zül legalább kettőt tartalmazó olvadt fém vagy ötvözet kezelésére oly célból, 5 hogy oxydáló szerek révén e fémek kö­zül egyet, vagy többet elkülönítsünk. E célt a találmány értelmében azáltal ér­jük el, hogy a fémfürdőhöz oxydáló szer gyanánt olyan savak sóit adagoljuk, me-10 lyekben fémoxydok a savképzők, mimel­lett e sókban lévő fém a só oxy génjéhez kisebb affmitású, mint a fémfürdőkből eltávolítandó fémek egyike vagy többje. A találmányt a következőkben egy 15 példa kapcsán bővebben ismertetjük. Arzént, ónt, antimont, cinket stb. tar­talmazó ólomból vagy ólomötvözetekből ezen alkatrészeket vagy fertőzményeket oly módon távolítjuk el, hogy az olvadt 20 ólmot finoman elosztott állapotban alkali­hydroxiddal hozzuk benső érintkezésbe. Az eljárást úgy vezetjük, hogy ezen meg­munkálás közben az olvadt ólomra mért mennyiségű oxydálószerek hassanak. E 25 közben a hőmérséket célszerűen oly ala­csonyan tartjuk, hogy ólomoxyd ne lép­jen az olvadékba. Az oloimnak a reagens­sel való benső érintkezését pl. azáltal ér­jük el, hogy a folyékony ólmot finoman 30 elosztva visszük be a reagensek képezte olvadékba, melyben nagyobb fajsúlya folytán lesülyed s alul gyül össze, mire ismét ugyanilyen módon hozatik a reagen­sekkel érintkezésbe, mindaddig, amíg az 35 eltávolítandó fertőzmények vagy alkat­részek az ólomból az olvadékba át nem léptek. Oxydálószer gyanánt pl. nátrium­nitrátot használhatunk, melyet a finomí­tás közben a megömlesztett reagenshez 40 célszerűen fokozatosan és lemért mennyi­ségekben adagolunk. Ha a folyékony fém a reagensen keresztülvezető körmeneté­ben levegővel érintkezik, a levegő oxy­génje természetesen bizonyos mérvig szintén oxydálószer gyanánt hat. 45 Az alkalihydroxydhoz • olvadáspontjá­nak, valamint viszkozitásának stb. szabá­lyozására, valamint az elhasznált rea­gensben lévő anyagok elkülönítésének és visszanyerésének megkönnyítésére sókat, 50 pl. konyhasót elegyíthetünk. Ha az ólom egyidejűleg több ötvöző alkatrészt vagy fertőziményt tartalmaz, akkor ezeket egymástól elkülönítve is le­het kitermelni, ha az eljárást fokozato- 55 san foganatosítjuk. A finomításnál ugyanis először az arzén oxydálódik. Csak ha már nem tartalmaz az ólom szá­mottevő mennyiségű arzént, kezdődik meg az ón oxydátiója, s csak ha az ón 60 főtömege az ólomból kilépett, indul meg az antimon oxydációja. Ennek folytán az ólom szakaszos finomításánál az ólmot először a felhasználandó összes reagens­mennyiség egy bizonyos részével addig 65 kezeljük, amíg pl. az arzén főtömegét ki nem vontuk. Ekkor az arzéntartalmú ol­vadékot lecsapoljuk s az ólmot az ón ki­vonására a reagens egy újabb részével, majd pedig hasonló módon az antimon 70 eltávolítására a reagens többi részével kezeljük. A szakaszos leválasztás folytán az ólomban volt fertőzményeket vagy al­katrészeket egymástól elkülönítve kapjuk meg, vagyis az arzént lényegileg óntól 75 mentesen, az ónt lényegileg antimontói mentesen s az antimont arzéntől és óntól mentesen vihetjük át a reagens megfe­lelő részmennyiségeibe. Az olvadt ólom­nak a reagenssel való szakaszos kezelését 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom