91961. lajstromszámú szabadalom • Tűz-hid és hozzávaló alakkő

Megjelent 1930. évi május lió 15-én. MAGYAR KIRÁLYI JHHSL SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 91961. SZÁM. N/C. OSZTÁLY. Tűzhíd és hozzávaló alakkő. Eg-genberg-er Sylvester építőmester Budapest. A bejelentés napja 1925. évi december hó 10-ike. A tűzhidakat eddig rendszerint boltozatok gyanánt készítették, amiknek hajlása tulajdonképpen holt teret képez, akár pl. valamely rostély sík szénfelszínéhez 5 lángterelő gyanánt, akár pl. valamely pest folyós acélfelszínéhez mennyezet gyanánt stb. illeszkedik a tűzhíd. A boltozatok továbbá úgy hidegen, mint melegen, jelentékeny oldalnyomásokat idéz-10 nek elő, megépítésükhöz aláducolás kell, a téglák befaragása és egybeillesztése körülményes, a javítások mindig terjedelmes munkát igényelnek és esetleges áttörések a bolt épségének rovására esnek. 15 Végül a boltozatok fesztávolsága korlátolt, úgyhogy pl. valamire való rostélyszélességeknél már holt közfialakat kell alkalmaznunk, amik miatt a rostély szerelvényeket is meg kell köttőznünk. 20 Jelen találmánynak az a célja, hogy mindezen hátrányokat megszüntesse. A találmány értelmében a tűzhídnak alakkövekből összerakott szigetelőrétege, közbetett húzóelemek segélyével, tartó-25 jára függeszkedik. Eszerint, míg a boltozat lényegileg egyetlen, öntartó szigetelőrétegből állt, addig most a szigetelőréteg önsúlyát nem hordja és a tűzhíd, keresztmetszetben, három főrétegből áll szerke-30 zetileg, még pedig tűzoldal felől először a szigetelőrétegből, amely alakkövekből lazán is lehet összerakva, azután a húzóeleinek rétegéből és emögött a tartók rétegéből. A szigetelőréteg súlyát, a húzó-35 elemek közvetítésével, a tartók hordják. Egészséges kapcsolatot nyerünk a szigetelőréteg és a húzóelemek között, ha ez utóbbiak horgonyszerűleg kapaszkodnak az előbbiek alakköveibe. Ilyenkor a szigetelő- és a húzóelemréteg részben átmen- 40 nek egymásba. A rajzok a találmány tárgyát képező tűzhíd, valamint az ahhoz való alakkő néhány kiviteli példáját vázlatosan tüntetik fel. 45 1. ábra magános alakkőnek és tartozékainak oldalnézete. 2. ábra ugyanennek elülnézete. 3. ábra ugyanennek alaprajza, tartó nélkül. 50 4. ábra hurkolt húzóelem oldalnézete. 5—8. ábra egy-egy tűzhíd elülnézete. 9—11. ábra egy-egy tűzhíd hosszmetszete. Az 1—3. ábria szerint az (1) tartón 55 csüng a (2) heveder, ezen pedig a (3) alakkő, amelynek egyik oldalát, keresztben, végig áttöri a fordított T-alakú (4) függesztőnyílás. Ez utóbbi fecskefarkalakú is, vagy általában egyéb toló- 60 vezetékszerű nyílás lehet, úgyhogy a (3) alakkövet jobbról-balról fel-le tolhatjuk a (2) heveder alján kiképezett (5) horgonyra. Az (5) horgony védelmére izzászáró, vagyis a mindenkori hőviszonyok- 65 hoz igazodó és gyakorlati esetekben 25— 30 cm. körüli telt húsvastagság van a (3) alakkő tűzoldala, azaz alja és a (2) heveder fészke között. A (3) alakkőnek, a tűzoldal felől nézve, 70 felső része téglakötésszerűleg el van tolva az alsó részhez képest. Így az alakkövek körül sehol sem lesznek átfutó hézagok, hanem a fugák, a hőszigetelés biztosítására, mindenütt megtörnek. Ha már most 75 < m