91952. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kavicsos utak előállítására

Megjelent 1930. évi május hó 15-éu. MAÖYAE KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 91952. SZÁM. — vm/i. OSZTÁLY. Eljárás kavicsos utak előállítására. Dr. Ing-. Dammann Károly mérnök Essen a/Ruhr. A bejelentés napja 1925. évi november hó 14-ike. Németországi elsőbbsége 1924. évi november hó 22-ike. Az eddig szokásos kavicsburkolatok a folyton fokozódó forgalomnak tudvalevőleg már nem felelnek meg. Ezen burkolat gyors elromlásának oka abban rejlik, 5 hogy az egyes kövek a járművek nyomása alatt egymáshoz való dörzsölésük által szétzuzatnak és fokozatosan szétőröltetnek. Ezt a folyamatot újabban még az is előmozdítja, hogy a gyorsjárású gépjár-10 művek a kötőanyagot a kőrétegből kiszívják, miáltal a kövek egymásközti kapcsolata meglazul és egymással való súrlódásuk megnövekszik. A szétzúzás meggátlására tehát az egyes 15 kövek mozgási lehetőségét kell megszüntetni és oly kötőanyagot kell választani, amely a gépjárművek szívó hatásának ellentáll. Már megkísérelték a kátrány- és aszfaltkavics utak különféle fajtáinál a 20 köveket és a kötőanyagot bitumennel burkolni és így az egészet szilárdan összeragasztották. Vagy az egyes kövek közti hézagokat ú. n. szurokhabarccsal kiöntötték és így próbálták meg ugyanazt a célt el-25 érni. Ezt a célt a jelen találmány értelmében egyszerűbben és olcsóbban azáltal érjük el, hogy a kavicsot természetes állapotban bitumenburkolat nélkül használjuk fel és 30 a kavics kötőszere gyanánt a szokásos homok vagy kőtörmelék helyett gyengén bitumenezett finomszemcsés kőzetet hengerlünk be. Ez a töltőanyag ugyanúgy teríthető szét, mint a homok és nem szabad 35 erősen ragadnia. A töltőanyagnak nem szabad a kavicsos útban a köveket erősen összeragasztania, hanem csakis szilárd kőstruktura képződését kell előmozdítania. A töltőanyagnak minden előforduló hőmérsékletnél könnyen összenyomha- 40 tónak kell lennie és nem szabad a bitumen ragasztó hatása által megszilárdulnia, hanem főleg az összenyomás által. Ezt a bitumenezett kőmasszát célszerűen a 88758. számú szabadalom szerint finoman 45 őrölt kőzetből, pl. bazaltból, mészkőből vagy hasonló kövekből vagy salakból 5—6 súlyszázalék bitumennel keverve állíthatjuk elő. Kavicsos út előállítására ezt vagy eh- 50 hez hasonló masszát használunk, amennyiben azt az úttestre való felvitele előtt közönséges nem bitumenezett zúzott kavicscsal összekeverjük, vagy pedig a zúzott kavicsot — szükség esetén több rétegben 55 — az úttesten kiterítjük és a bitumenezett masszát felületileg behengereljük. A gőzhengerrel való tömörítés ily utaknál sokkal egyszerűbben, gyorsabban és tökéletesebben eszközölhető, mint a közönséges 60 vízzel kötött kavicsos utaknál. A csekélyebb, a massza 5—6 százalékát kitevő bitumenmennyiség a kavics más hasonló kötőszereivel szemben nemcsak a nagyobb olcsóság előnyét nyújtja, hanem 65 még azt is, hogy a masszában nem maradhat szabad bitumenfölösleg, amely szilárd kőstruktura képződését meggátolja és végül különösen meleg időjárásnál a forgalom által a makadamrétegből kiszorítta- 70 tik. A bitumen ekkor vagy az út felületére jut és azt elkeni, vagy ha a makadamon aszfaltból vagy más hasonló anyagból álló fedőréteg van felvive, azt megpuhítja. Ily tünetek a gyengén bitumenezett masszá- 75 nak a kavics kötőszere gyanánt való alkalmazásánál nem következhetnek be. Az ily massza lehetővé teszi tehát a makadam