91946. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szénpor kokszosítására
valamivel nagyobbak az eredetieknél, ami az oxidáló légkörben való kezelés következménye. Egy ilyen módon előkezelendő szén a következő összetételű volt: 5 Nedvesség 1.5% Illó alkatrészek (szénhydrogének) 34.0% SzJén (fix) 57.5% Hamu 7.0% 10 AZ ilyen szén gázszénnek vagy hosszúlángú szénnek nevezhető. A szén finomsága a következő volt: 59% folyócentiméterenként 80 szemmel (tehát cm2 -ként 6400 szemmel) bíró szitán, .5 85% folyőcentiméterenként 40 szemmel bíró szitán, 100% folyócentiméterenként 16 szemmel bíró szitán keresztülment. Az előhevítő retorta kezelési zónája 9 !0 m magas volt. Az előkezelésre használt levegő 480°-kai lépett be s a szénnel szemben áramolva, a r ©tortát kb. 260°-kai hagyta el. A szén eközben annyira hevült, hogy 320—370°-nyi hőmérsékkel ju!5 tott le, vagyis átlagosan 350°-nyi hőmérséknél volt a levegő oxidáló és fűtő hatásának kitéve. Az így kezelt részecskék kissé megnövekedtek a következő mérvben: iO 38% átmegy 80 szemes szitán, 62% átmegy 40 szemes szitán, 94% átmegy 16 szemes szitán, 100% átmegy 8 szemes szitán. E termék összetétele a következő volt: 55 Nedvesség 0.0% Illó alkatrészek 27.0% Szilárd szén 65.0% Hamu 8.0% A fenti példából kitűnik az előkezelő K) kamra hatása; a foganatosítás módja és a termék természetesen lényegesen függ a szén nemétől és az elérendő eredmény szerint választott kezelési körülményektől. Az előkezelt szenet célszerűen még forró íb állapotba visszük át a kokszoló kamrába, miközben természetesen kismérvű melegveszteség elkerülhetetlen. A szénport lassan csergedeztetjük be a kokszoló retorta felső zónájába, amelyben &0 a szemben emelkedő forró gázok hatása alatt kokszolódik. A retorta pl. tetszés szerinti átmérő mellett 15 m magas és úgy i tápláltatik forró gázokkal, hogy a kok[ szóló zóna alsó részébe belépő s a szénnel érintkezésbe jutó gázok kb. 595—815° hőj mérsékűek, míg a retorta felső végén kilépő gázok hőmérséke kb. 290—455°. Más szavakkal, a leszálló szénrészecskék oly gázközeg hatása alá kerülnek, melynek átlaghőmérséke kb. 440 és 635° között, át- 60 lagban kb. 540°-nál Van. Légüres térben 10—15 m esési magasságon a szénrészecskék egy-két másodperc alatt esnének keresztül. A felemelkedő gázáram az esést fékezi, úgyhogy a részecskék a gázáram- 65 ban kb. 30 másodpercig, néha rövidebb, néha hosszabb ideig lebegnek. Ez elégséges a közölt nagyságrendű szemcsék oly mérvű felhevülésére, hogy illó alkatrészeiket túlnyomórésziben leadják. A gya- 70 korlatban kitűnt, hogy ha a közölt összetételű szenet az előkezelés után a megadott magasságú kokszoló retortában a közölt hőmérsékeknél dolgozzuk fel, a következő összetételű, részben destillált ter- 75 méket kapunk: Nedvesség Illó alkatrészek Szilárd szén Harnú 0.0% 12.0% 78.0% 10.0% 80 A porfinomságot a következő adatok mutatják: 7% esik át a centiméterenkénti 80 szemes szitán, 21% esik át a centiméterenkénti 40 sze- 85 mes szitán, 70% esik át a centiméterenkénti 16 szemes szitán, 100% esik át a centiméterenkénti 4 szemes szitán. 90 A termék nincs összesülve, tehát lehullás közben nem volt ragadós állapotban. E mellett maga a nyers szén olyan minőségű volt, hogy nyers állapotban való közvetlen hasonló mérvig menő kokszolás 95 esetén igen kellemetlen s az egész kokszolási művelet alatt fellépő összehegedési hajlammal bírt volna és a végtermékben csomók képződésére adott volna okot. Az ismertetett előkfezelés éppen ezen hátrány 100 kiküszöbölésére szolgál és teljesen bevált. A kokszoláshoz szükségelt meleget azáltal termelhetjük, hogy a kokszoló retorta alsó részébe részleges elégést előidéző korlátolt levegőmennyiséget táplá- 105 lünk, vagy pedig, hogy a retortában termelt gázt hűtés, a melléktermékek kivonása és egyéb tisztítás után hőcserélőben tovább felhevítjük s a retorta alsó zónájába kb. 595—815° közötti hőmérsékkel 110 tápláljuk be s e körmenetet fenntartjuk, miközben a gázfölösleg egy részét folyton elvonjuk s gyűjtjük, vagy egyébként elhasználjuk. A gáz egy részét szükség
