91942. lajstromszámú szabadalom • Berendezés és gép őrlemények szétválasztására

Megjelent 1ÍKÍO. évi május hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI jKH|«L SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 91942. SZÁM. — X/i. OSZTÁLY. Berendezés és gép őrlemények szétválasztására. Burghardt Péter molnár Nagyszénás. A bejelentés napja 1925. évi október hó 15-ike. A találmány tárgyát őrlemények számára szolgáló oly berendezés képezi, mely egyrészt a sima hengerpárok által összenyomott őrlemények tökéletes felbontását 5 végzi, másrészt pedig a törető hengerszékek által széjjel tört és meglazított daraszemcséket a héjából kifejti, miáltal a dara közé kevesebb korpa lesz törve és a darahozam tetemesen növekszik. 10 A találmány tárgya a csatolt rajzon példaképpen felvett foganatosítási alakjában van feltüntetve és pedig az 1. ábra a gép elölnézete, a 2. ábra a gép függélyes metszete a 3. 15 ábra A—B vonala mentén, a 3. ábra a gép felülnézete és részben vízszintes metszete a 2. ábra C—D vonala mentén, oly helyzetben, midőn a gép felbontásra van beállítva, a 20 4. ábra a gép alulnézete, az 5. ábra a felbontógép hengerének távlati képe, a 6. ábra a felbontószárnyak elől- és oldalnézete, a 25 7. ábra a töretőszárnyak elől- és oldalnézete, a 8. ábra a felbontógép hengerfalának egy része nézetben, a 9. ábra a töretőgép hengerfalának egy 80 része nézetben és metszetben. A berendezés lényegét az képezi, hogy a töretőhenger és szita közé egy felbontó, illetve törőgép van beiktatva. Ez a gép áll a deszkából készült (al) fenék és (a) 85 fedőlappal bíró (f) tokból, melynek belsejében a fix helyzetű (b) henger van elhelyezve, melynek fala abban az esetben, ha a gépet felbontásra használjuk, az 5. ábra szerint sűrűn egymás mellett lyukasztva 40 van. A (c) lyukak négyszögletesek és a lyukak kipréselésénél felszabaduló anyag befeléálló (d) peremet képez. (8. ábra.) Ha a gépet töretésre használjuk, akkor oly (b) hengert alkalmazunk, melynek fala négyszögletes (g) idomvasakból készült szövet. (9. ábra.) A (b) henger készülhet egy darabból vagy kettőből, mely esetben azok az A—B vonal mentén érintkeznek. A (b) henger belsejében annak hosszközépvonalában a mótor által hajtott (h) tengely vonul végig, amelyre fogazott felbontó, illetve töretőszárnyakat tartó négyszögletes keresztmetszetű (i) fej van felékelve. A felbontáshoz használt (j) fogasszárnyak élei teljesen simák (6. ábra), a 55-töretéshez használt (k) szárnyak élei pedig rovátkoltak. (7. ábra.) Mindkét fogasszárny (r) homlokéle a szárny síkjához képest el van csavarva és a szárny síkja az (1) hosszúkás nyílással van ellátva, 60 melynek segélyével az (i) befogófejen való megerősítésük szabályozható. A gép (a) fedőlapján az (m) garatnyílás van kiképezve, ez alatt pedig a (b) henger az (n) beömlőnyílással van ellátva. Ügy a 65-(b) hengeren, mint az (al) fenéklapon a (p, o) kiömlőnyílások vannak elrendezve. A felbontógép működése a következő: A sima hengerpárok által összenyomott őrlemények az (m) garatnyíláson át a gép 70 belsejébe, onnan pedig az (n) nyíláson át a (b) henger belsejébe vezettetnek. A (j) szárnyak forgás közben az őrleményt teljesen felbontják apró részecskékre, majd pedig az így lisztté felbontott őrleményt 75 a (b) henger (c) nyílásain átszorítják, ahonnan az a gép aljában elhelyezett, a rajzon fel nem tüntetett gyűjtőkamrába folyik. Az őrleménynek a (b) hengerben visszamaradt többi részét a (j) szárnyak 80