91937. lajstromszámú szabadalom • Főzelékgyalu és gyümölcsreszelő
Megjelent 1930. évi május hó 15-éu. MAGYAR KIRÁLYI ^M^p® SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 91937. SZÁM. — XVIII/a. OSZTÁLY. Főzelékgyalu és gyümölcsreszelő. Bartos Zoltán fém- és bádogárugyáros Budapest. A bejelentés napja 1925. évi szeptember hó 2-ika. A találmány tárgya főzeilékgyalukra és gyümölcsreszelőkre vonatkozik. Ismere tes, hogy a különböző főzelékfajták és gyümölcsfajták gyalulására, illetve re 5 szelésére más és más alakú és nagyságú gyalukéseket, ill. reszelőket használnak, aszerint, hogy mily alakra kívánjuk a főzeléket, illetve gyümölcsöt hozni. Így pl. az uborkát vagy almát lapos szele-10 tekre vágják fel, evvel szemben a tököt hosszú és vékony csíkokra vágják fel. A céklát úgynevezett cifrázókéssel szokták vágni, a tormát és zsemlét pedig reszelni szokták, mimellett a tormához finomabb 15 reszelőre, a zsemléhez pedig durvább reszelőre van szükség. A különböző gyalukéséleket és reszelőéleket eddigelé különkülön állították elő egy-egy alaplemezen és esetleg több ilyen alaplemezt szilár-20 aan, vagy mozgékonyan összekötöttek. Megkísérelték már azt is, hogy ugyanazon alaplemezen képezzenek ki kétféle gyaluló, ill. reszelőfeilületet, azonban az eddigi kísérletek nem váltak be, mivel 25 tapasztalat szerint az ilyen kombinált gyalut, illetve reszelőt egyik célra sem lehetett kifogástalanul használni, mivel a kétféle gyalu, ill. reszelőfelületek egymásra zavarólag hatottak és a szerszám-30 nak munkaképességét ezáltal csökkentették. A találmány a hátrányokat azáltal küszöböli ki, hogy az ugyanazon alaplemezen kiképezett és kétféle célra szol-35 gáló és eltérő kiképzésű éleket az alaplemeznek ellentétes oldalain képezi ki, vagyis olykép, hogy pl. a tökkáposztavágóélek a lemeznek egyik oldala felé, az uborkagyaluló-élek pedig a lemeznek másik oldala, v. i. (hátlapja) felé vannak ki- 40 képezve. A rajzon egyik példaképpeni kiviteli alakja látható a találmánynak, melytől a gyakorlatban lényegének érintése nélkül számos eltérés is képzelhető: 45 találmány nézetét mutatja, a 2. ábra az 1. ábrához tartozó hosszmetszetet, annak A—B vonala szerint nagyobb léptékben, 3. ábra a szokásos cifrázó gyalukésí 50 mutatja távlatilag, a 4. ábra végül a szokásos torma-, ill. zsemlereszelő felületet mutatja felülnézetben. A találmány lényege tehát abban áll, 55 hogy a (b) alaplemezen kiképezett kétféle kiképzésű élek közül az élek egyik csoportja az alaplemeznek egyik oldalán, az élek másik csoportja pedig az alaplemeznek másik oldalán van kiké- 60 pezve. A kiképzés előnyösen azáltal történik, hogy a kétféle élek a (b) lemezből kisajtoltatnak és pedig az élek egyik csoportja a lemeznek mellső oldala irányában, az élek másik csoportja pedig a 65 lemeznek hátoldala irányában. Az 1—2. ábrákon bemutatott példaképpeni kiviteli alaknál a lemez egyik oldala irányában (c) tökgyaluló élek vannak kisajtolva, míg a lemez másik oldalának 70 irányában a (d) ugorkagyalulóél van kisajtolva. A (d) ugorkagyalulóél előnyösen a (c) tökgyaluló élek között van elrendezve. Természetesen a (d) egyenes él a (3) ábrán látható cifrázó éllel is helyette- 75 síthető, vagy pedig a (c) tökkáposztagyaluló-élek helyett a (4) ábra szerinti reszelőélek is alkalmazhatók. Általában