91918. lajstromszámú szabadalom • Aprító berendezés száraz és nedves anyagok számára

szét és oldalát átfogja. Az V) verőhenger és (e) szállítószalag között lévő liézag egyenletesen tág lehet vagy pedig a kivezető vagy bevezető nyílás felé bővülhet. 5 Az anyag, mely legelőbb az (s) verőhenger és (a) ütközési henger között szétapríttatik, további verő hatást szenved az (e) verőhenger és az (e) szállítószalag (ni) tagjai között. A (g) leszedők által a hozzá-10 tapadó anyag az (e) szállítószalag tetsződleges helyeiről leszedetik, míg a rostélyhézagokban megülepedett anyag (o) bütykös kerekek vagy egyéb kiszorítőberendedzésekkel távolíttatik el. 15 A szállítószalag más foganatosítási alakját mutatja a 15/n. ábra. Itt a szalag mozgatható (r) ütközési hengerekből vagy pedig harántlécekből áll, úgyhogy a rostélyhézagok a szállítószalag harántirányában 20 haladnak. A (t) karok és a nagy (a) ütközési henger között először is szétaprított anyag a (t) hajítókarok által tovább, az (r) ütközési hengerek felé hajíttatik és itt újból verőhatásnak tétetik ki. A (g) kapa-25 rók és (o) bütykös kerekek által a szállítószalag a hozzátapadó anyagtól megszabadíttatik. A leszedett őrlési anyag szállító csigák útján eltávolítható. A 15/o ábra az aprítógépek azon újítását 30 mutatja, mely szerint az anyag gyorsan forgó (a) és (b) peceksiorok között gyorsan egymás után következő verőhatásoknak tétetik ki. Ily fajta gépeknél is az anyag edidig az (o) tok belső felületéhez hajíttatott 85 és a (d) kiejtünyíláson át kivezettetett, ha száraz anyagról volt szó. Nedves, tapadó anyag ellenben a belső falon tapadva maradt és végül az egész gép eldugulását vonta maga után. Ezen hátrány elkerülése 40 céljából a forgó (a) és (b) peckes kosarak között szövetből, sodronyfonadékból vagy csuklós szalagból képezett (e) szállítószalag van körülvezetve, mely a peckes kosarakat egészen vagy, mint a foganatosítási példa 45 mutatja, nagyrészben körülzárja, úgyhogy csak a (d) kivezető nyílás marad szabadon. Az (f) görgők felett vezetett (e) szállítószar lag hajlított részében görbületi síneken ívalakú vezetést talál. A szalag tetszőleges 50 helyein elrendezett kaparok által az anyag az (e) szállítószalagról eltávolíttatik és a (d) kivezető nyíláshoz vezettetik. Ugyanezen berendezés (a) peckes kosárral és (s) hajítóhengerrei hasonló ap-55 rítógépen való alkalmazásban látható ,a 15/o. ábrán feltüntetett foganatosítási alaknál. A berendezés más módosításai léces (s) hengerrel vagy (s) hajítóhengerrei kapcsolatban a 15,/r. és 15/s. ábrákon láthatók. 60 A kaparok úgy állíttatnak be, hogy csekély távolságban maradnak az ütközési felülettől, hogy a mozgatható falon védőréteg maradjon. A 16—23. ábrákon feltüntetett aprító- 65 gépeknél mint üllőszerű elem egy körforgó tok belső felülete szolgál, amelyben vele együttműködő, gyorsan forgó aprítószerv excentrikusan van ágyazva. A 16. ábrán a gép fekvő tokkal függélyes 70 metszetben van feltüntetve, a 17. ábrán a 16. ábra A—A vonala szerint vett metszet látható, a 18. ábrán metszetben van bemutatva egy verőhenger elrendezése fekvő tokkal, a 75 19. ábrán egy álló tokon át vett függélyes metszet látható, a 20. ábrán a 19. ábra B—B vonala szerint vett metszet látható, a 21. és 22. ábrákon függélyes metszetben 80 vannak különleges kiképzésű őrlőfelülettel ellátott tokok bemutatva, a 23. ábrán álló tok látható vízszintes haj tótengelyekkel. Az (1) tok (16—18. ábrák) a (2) álló 85 tengelyre van erősítve, mely (3) talpcsapágyakon és (4) nyakágyon halad és szíjak vagy kerekek által hajtatik. A tokban a benne excentrikusan elhelyezett (5) aprítótest van elrendezve, melv függélyesen 90 ágyazott, szíjkorong vagy mótor által hajtott (2') tengely végére van felékelve. A tok belső őrlőfelülete, valamint az aprítótest külső felülete (6) fogakkal, peckekkel vagy effélékkel látható el. Az imént leírt 95 aprított test helyett az (1) tokban excentcentrikusan elrendezett (8) verőkarokkal ellátott forgó (7) verőhenger rendezhető el, míg az (1) tok őrlő felülete sima vagy fogazott vagy peckes lehet. 100 A 19—23. ábrákon feltüntetett gépnél az (1) tok álló helyzetben van elrendezve. Forgó (9) futó görgőkön nyugszik, melyek gépi úton hajtatnak és közben a tokot is forgásba hozzák. 105 Az (1) tokban (19—23. ábrák) az aprítótest jelen foganatosítási alak szerint a (8) verőkarokkal ellátott (7) verőhenger a vízszintes (10) tengelyen van megerősítve. A (7) verőhenger (10) hajtótengelye az (1) no tokban úgy van excentrikusan ágyazva, hogy vagy oldalt az (1) tok őrlőfelületén, vagy annak alsó részében van alkalmazva. Az (1) tok belső őrlőfelülete sima vagy fogakkal vagy peckekkel ellátott lehet. Cél- 115 szerűen az őrlőfelületen majdnem az egész