91918. lajstromszámú szabadalom • Aprító berendezés száraz és nedves anyagok számára

hengereket gyűrűszerűén a hengerek körül vezetett, tetszőleges keresztmetszetalakú csatornákkal vagy mélyítésekkel láthatjuk el, amelyeken keresztül fejtik ki hatásukat 5 a verőhenger verői; a verők fej vége a csa­tornák keresztmetszetének megfelelően van alakítva. Ahelyett, hogy hosszan kinyúló verők­kel ellátött verőhengereket alkalmazunk, 10 tömör hengereket is alkalmazhatunk ala­csony verőkkel, mellyek kinyúló részekből vagy felhelyezett lécekből képeztetnek; ezen részek az egész dobhosszra kiterjed­nek; alkalmazhatunk végül oly hengereket, 15 melyeknél többé-kevésbbé kinyúló fogak vannak elrendezve. Ezen aránylag ala­csony verőknek is ugyanaz a hatásuk, mint a hosszú verőknek, mert szintén megragad­ják az anyagot, az üllős hengerek felé 20 hajítják és eközben szétaprítják. A szél­aprított anyag, mint már előbb leírtuk, hengerről hengerre halad és a rövid verők hatása alatt messzemenően szétapríttatik. Az új elrendezésnek az a célja, hogy az 25 őrlendő anyagot a szilárdan ágyazott üllős hengereken a verők által többszörösen szétaprítani és a már feldolgozott anyagot kivezetni lehessen, úgyhogy csak a durva anyag halad tovább. 30 Az üllős hengerek, melyek a verőhenger kerületén és körülötte vannak felállítva, egymástól függetlenül is elállíthatóan ágyazhatok, hogy a verőhenger és az üllős hengerek közöli az anyag mineműségének 85 megfelelő közt beállítani és a verők vagy üllős hengerek elkopása esetén az utóbbiak beállítása által a verő hengerkerületéhez megkívánt távolságot helyreállítani lehes­sen, anélkül, hogv a henger hajtását lénye-40 gesen változtatni kellene. Az üllős hengerekel úgy is lehet a verő­henger egész kerülete körül elrendezni,, liogy csakis azon a helyen hagyunk el egy vagy több üllős hengert, ahol az anyag 45 a gépbe belép. Az üllős hengerek, melyek a verőhenge­rek kerületén és kerülete körül vannak el­rendezve, egymástól egyenlő vagy külön­böző távolságokban ágyazhatok. Az üllős 50 hengerek úgy is rendezhetők el, hogy kö­zöttük és a verőhenger között különböző nagyságú távolságok keletkeznek, pl. úgy, hogy több egymást követő üllős henger és a verők között lévő távolságok fokozalo-55 san csökkennek, aminek folytán a külön­böző nagyságú anyagrészek a verőkre meg­felelően elosztatnak, amennyiben csakis a hézaguknak megfelelő nagyságú anyag­darabok vezettetnek hozzájuk. A hengereknek egymástól függetlenül 60 való elállíthatósága azáltal éretik el, hogy a hengercsapok kör- vagy sokszög-kenes z l­metszetű, forgatható ágyazó korongokban excentrikusan vannak ágyazva; az ágyazó korongok a gép oldalfalainak megfelelő 65 nyílásaiban nyugszanak. A nyílásokat cél­szerűen oly nagyságúra választjuk, hogy az üllős hengereket oldalirányban lehes­sen bevezetni és kihúzni. Hogy az őrlendő anyagnak a csapágy- 70 csészékbe való behatolását megakadályoz­zuk és hogy a hengerek homlokfelületeit tömíthessük, az ágyazó korongok a csap­ágvcsészétől tengelyirányú távolságban tö­mítő korongokkal vannak ellátva, minek- 75 folytán a tengelyirányban kilépő, aprított anyag a csapágy és tömítő korong között kieshetik; ezen tömítő korongokat pl. az ágyazó korongok tartják. Hogy a hengereket pontosan és egymás-> 80 tói függetlenül lehessen utánállílani, az ágyazó korongok kerülete fogakkal van el­látva, amelyekbe szorító darabok vagy hajtóművek kapaszkodnak, amelyeknek se­gítségével a korongok a nyílásokban munka- 85 helyzetükben fogva tartatnak. A hajtómű­vek célszerűen kétoldalt vannak alkal­mazva, hogy párhuzamos vezetést biztosít­sunk. Az üllős hengerek állíthatósága az összes 90 hengerek hajtóművének különleges kikép­zéséi teszi szükségessé, hogy gyorsan és egyszerű módon az összes hengerek haj­tása a megváltozott hengerálláshoz igazod­hassék. Ezen célból az összes hengerek 95 hajtása végnélküli lánc útján eszközölhető, mely lánckerekeken át a hengercsapokon végnélkül van vezetve. Eltolható feszítő kerekek vagy a lánc ellenkerekének excen­trikus felékelése által a végnélküli lánc 100 utánfeszíttetik, ha a hengerek elállítása eszközölve lett. 'Az anyag kilépése részben a kaparok mentén, részben vezetőfelülete­ken át történik, az utolsó henger mögött, lefelé. Minthogy az előző anyag finomabb, 105 a második résztől elkülönítve gyüjtjük. Egy másik foganatosítási alak szerint üllőszerű elemkép egy forgó tok belső felü­lete alkalmazható, amelyben vele együtt­működő, gyorsan forgó aprítószerv ex- no centrikusán van ágyazva; ezen szerv fel­helyezett lécekkel, fogakkal vagy peckek­kel ellátott hengerből áll vagy mint verő­vagv kalapálóhenger képezhető ki. A tok fekvő vagy álló helyzetben rendezhető cl. 115 Fekvő elrendezésnél a tok talpcsapágyban vezetett, álló tengelyre van felerősítve, va­lamiül a tokban excentrikusan elrendezett

Next

/
Oldalképek
Tartalom