91918. lajstromszámú szabadalom • Aprító berendezés száraz és nedves anyagok számára

Megjelent 1930. évi május hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 91918. SZÁM. — XVII/f. OSZTÁLY. Aprító berendezés száraz és nedves anyagok számára. Zarniko Gellért mérnök Hildesheim. A bejelentés napja 1924. évi december hó 9-ike. Jelen be jelentés tárgyát aprítóberendezés képezi száraz és nedves anyagok számára, mely körülforgó aprítószervből és ezzel összműködő, forgó, üllőszerű elemből vagy 5 az aprítószerv kerületén és kerülete körül elrendezett, több körforgó, iillőszeríí elemiből áll. Az anyag aprítása kizárólag a körforgó aprítószerv és a szintén forgó üllőszerű elem vagy elemek között megy: 10 végbe, anélkül, hogy az utóbbiakhoz szilárd, teljes ütköző fal vagy szilárd rostélvfelülel csatlakoznék, amelyen az anyag további aprítása eszközöltetik. Mint körforgó aprítószervek pl. hengerek szerepelhetnek, melyeknek kerületén lécek, bütykök vagy fogak vannak alkalmazva vagy úgynevezett verő- vagy kapálóhengerek, míg az ezekkel együttműködő üllőszerű elem vagy üllőszerű elemek egy vagy több üllős hengerből képeztetnek. Az üllős hengerek száma tetszőleges. Egy, két, három és több üllős hengert alkalmazhatunk, melyek a kapálóhenger körül vannak koncentrikusan ágyazva. Az üllős hengereket a verőhengerek egész kerületén és kerülete körül úgy rendezhetjük el, hogy az őrlendő anyag be- és kilépése számára csak felül és alul marad egy-egy nyílás. A verő henger és az első üllős henger közölt a durva anyagrészek előbb behuzatnak és szétdörzsöltetnek, az első és a következő üllős hengerek között pedig az anyagot mindig újabb és újabb szétzúzó 35 hatásnak vetjük alá. Több üllős henger alkalmazásánál a forgó verőrészek ismételten hatnak a kezelendő anyagra, úgyhogy az ismételt behatás foly-15 20 25 30 40 tán az szét. anyag a legfinomabbra aprítlatik Azáltal, hogy nedves anyagok ütköznek a forgó hengerfelülelekbe, az anyag egy része azokon tapadva marad, a kaparó állal azonban a hengerről folytonosan eltávolíttatik és a henger úgy tisztíttatik, hogy 45 az ütköződő anyag mindig ismét tiszla fémes ütközőfelületekre talál. Az anyag tehát nem ütközik képlékeny masszák lágy párnájába, amint az álló ütközőfelületek esetén beállna, hanem folyton újból tisztított, 50 kemény ütközőfelületekbe. Képlékeny őrlendő anyagnak tiszta hengerekbe való iitköződése az aprítás szempontjából a legnagyobb jelentőségű. A verőhenger nagy fordulatszámmal forog. A gép tehát gyors- 55 járatú. Ahelyett, hogy pl. egy verőhengert vagy lécekkel vagy fogakkal ellátott hengert és több, oldalt elrendezett üllős hengert alkalmaznánk, két, egymás mellett fekvő aprító- 60 szerv, pl. verőhenger is alkalmazható. Ez esetben a két verőhenger felső bevezető hasítékában és az alsó kivezető hasítékban is több hengert rendezünk el, melyekre mindkét verőhenger verői hatnak, úgyhogy 65 kellős hatást érünk el. A hozzávezető tölcsér ezen foganatosítási alaknál a két felső henger felett fekszik, melyek egyúttal mint hozzávezető és tápláló hengerek szolgálnak. 70 Az üllős hengerek, valamint a verőrészek fejfelületei simák, hornyollak vagy fogazottak lehetnek. Egy másik foganatosítás szerint az egymás mellé sorakoztatott üllős hengerek váltakozva sírnák és fogazottak 75 vagy hornyoltak is lehelnek, amiáltal a verőrészek és hengerek között az aprítóhatást növeljük. Egy másik foganatosítási alak szerint az aprítóhalás fokozása céljából az üllős 80