91917. lajstromszámú szabadalom • Eljárás keménységokozók és sók ártalmatlanná tételére szappanozási és mosási műveleteknél és eljárás erre alkalmas szerek előállítására

Megjelent 1930. évi május hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI |||JÍ|| SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 91917. SZÁM. — XIVa/1. (XIV e.) OSZTÁLY. Eljárás keménységokozók és sok ártalmatlanná tételére szappanozási és mosási műveleteknél és erre alkalmas szerek előállítására. Dr. Ullinanii Gusztáv vegyész Wien. A bejelentés napja 1926. évi január hó 12-ike. Számos, különösen ipari célra, de a házi mosásnál és egyéb tisztítási műveleteknél is, melyeknél szappant alkalmaznak, súlyos zavarokat okoznak a használt termé 5 szetes vizekben előforduló keménységokozók vagy sók. Vannak ugyan eljárások, amelyekkel ezek a vizek keménységüktől mesterségesen megszabadíthatok (mészszóda-, permutiteljárás stb.), de ezek 10 az eljárások nemcsak külön berendezéseket és üzemük közben állandó felügyeletet igényelnek, hanem gazdasági szempontból lehetetlen az ilyen módon megtisztított vizet a szükséges, gyakran igen 15 nagy mennyiségekben előállítani vagy készenlétben tartani. A textiliparban pl. igen gyakran szükséges az árut szappanozási művelettel tisztítani, vagy egyéb hatásokat szappanoldatokkal való kezeléssel 20 előidézni. Mármost talán még lehetséges tiszta vizet olyan mennyiségben készletben tartani, amellyel a szappanozási művelet, mint olyan, a keménységokozók előidézte zavarok nélkül foganatosítható, 25 azonban a szappanzási folyamatra mindig még egy mosási folyamatnak kell következnie, hogy a szappant, illetve az általa az áruból kihozott tisztátalanságokat az áruról eltávolítsuk. Ez a kimosás 50 sokszorosát követeli meg annak a vízmennyiségnek, amely a szappanozáshoz szükséges volt és így az öblítéshez majdnem kizárólag természetes, keménységokozókat tartalmazó vizet kell alkalmazni. 35 Ezen mosási folyamatnál forognak fenn az árura legkárosabb, illetve a mész- és egyéb oldhatatlan szappanok képződésére legelőnyösebb körülmények, mert az öblítéssel állandóan csökken az árun és az áruban felhalmozódott szappanmennyi- 40 ség, míg a keménységokozók mennyisége a nagy öblítővízmennyiségekben folyton növekedik. Eközben a még az áruban jelenlévő szappan tökéletesen átalakul mészszappanná, amely az árunak kemény fo- 45 gást kölcsönöz, azt ragadóssá teszi és az ismert, zavarokat idézi elő. Évek óta ismeretesek olyan anyagok, melyek a tulajdonképpeni szappanokhoz közel állnak és a keménységokozókkal, ú. m. mésszel 50 és magnéziával vízben oldható vegyületeket alkotnak, melyek továbbá sók iránt messzemenő érzéketlenséget mutatnak, továbbá jó nedvesítőképességűek és egyéb, a nemesítőfolyamatot előmozdító jó tulaj- 55 donságokkal tűnnek ki. Az ilyen anyagok őstípusa gyanánt a monopolszappan tekinthető. Ezen termékre egész sorozat hasonló, bár kémiailag különböző anyag kökövetkezett, melyek szulfonált zsírsava- 60 kat tartalmaznak és különböző zsírokból és olajokból, gyantákból és gyantaolajokból, ill. ilyen anyagok keverékeiből származtathatók, az iparban alkalmazásra találtak és keménységokozókkal és sóolda- 65 tokkal szemben ugyanazon itt tekintetbe jövő tulajdonságokkal rendelkeznek, mint a monopolszappan. Ismeretes a keménységokozók ártalmatlanná tétele ezekkel az anyagokkal, mimellett azonban ezeket 70 olyan mennyiségekben kell alkalmazni, amelyek tetemesen nagyobbak, semmint azt a keménységokozók és a zsírsavak közötti reakció kémiai egyenlete megkívánná. Ezzel szemben az ilyen anyagok 75 lényegesen magasabb ára ezek gyakorlati alkalmazását gazdaságtalanná teszi, eltekintve attól, hogy a monopolszappan-