91884. lajstromszámú szabadalom • Lánc felfüggesztésű munkavezeték
Megjelent 296Q. évi május hó 15-én. ^^ MAGYAR KTRÁLYI 3|||g® SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 91884. SZÁM. — "Vg/2. OSZTÁLY. Láncfelfüggesztésű munkavezeték. Magyar Siemens-Schuckert-Művek Villamossági R.-T. Budapest. A bejelentés napja 1924. évi szeptember hó 26-ika. Villamos vasútaknái a járművek árammal való táplálása céljából a munkavezetéken kívül általában még külön tápvezetékeket is alkalmaznak. Ez utóbbiak szi-5 getetése céljából nagyobb feszültségek esetén rendesen függő iso latorokat alkalmaznak. Azon célból, hogy valamely vasúti berendezésben csak egyféle szigetelőket kelljen alkalmazná, a találmány értelmé-0 ben a munkavezeték felfüggesztésére is függő isoliatárotokat alkalmazunk. Általában a munkavezeték minden megerősítési helyén egy felfüggesztési és oldalt egy feszítőpont állanak rendelkezésre. E meg-5 erősítési helyeken a találmány értelméh ben függőisolatorokat rendezünk el és azokat egy vagy több közbenső tag segélyével egymással összekötjük, a megfelelő isoliatorokon, illetőleg a közbenső tagok al!0 kalmas pontjain pedig a hordvezetéket és a munkavezeték oldaltámaszait rendezzük elí. Az isolatorok, valamint a közkülső ta;gok egy oldalirányú húzóerőt létesítenek:, amely a hordkőtél helyzetét, illetőleg a }5 megerősítési pont helyzetét biztosítja. Mint közbenső tagokat, köteleket vagy rudakat alkalmazhatunk. Több isolator alkalmazásakor ezeket egymással csuklósan vagy mereven kötjük össze. 50 Az 1. ábrában a találmány tárgyának egy példaként! kiviteli alakját tüntettük fel, két vágányú pálya és megerősítési pontonként két isoliator alkalmazásával. (a) a vezetékoszlop, (b) annak kitartó 35 karja, (c, c) felfüggesztési pontok, (d, d) kiíeszítési pontok, (e, e) isolatorok és (f, f) közbenső tagok, (g, g) hordkötelek, (h, h) munkavezeték, (i, i) támrudaik, amelyek a közbenső tagok alsó megerősítési pontjaira szerelt munkavezetékek oldalsó ki- 40 támasztására szolgálnak. Az 1. ábra balok dálán látható kivitelnél a felfüggesztés közvetlen, a jobboldali kivitelnél a (k) támrúd közbeiktatásával1 közvetett. E támrúd a feszítőponton csuklósan van meg- 45 erősítve és azonkívül az (m) drót segélyével a (g) hordkötélre van felfüggesztve. E kivitelnél a támrúd kb. súlyának felével a munkavezetéken nyugszik. Az elhaladó áramszedő ennek; következtében e 50 helyütt a munkavezetéken kívül a támrudat is megemeli. Ez a körülmény az üzem szempontjából hátrányos. Kiküszöbölése céljából a találmány értelmében az oldalirányú húzóerőnek a támrudon fekvő 55 támadó pontjait egymással! szemben eltoljuk. A két támadási pont egymáshoz való rellatív helyzetének megfelelőleg a támrúd'ra egy felfelé vagy lefelé irányuló forgatónyomaték hat. Ha pll a közbenső tag 60 megerősítési pontját a munkavezeték felé toljuk el, akkor a keletkező nyomatékot oly nagyra választhatjuk, hogy a támrúd súlyát részben vagy egészben, bizonyos körülmények között ezenkívül még a 65 munkavezeték súlyának egy részét is ellensúlyozza. Ezáltal tehát nemcsak tehermentesítjük a munkavezetéket, hanem azt még meg is emeljük. A támadási pontok felcserélése által a munkavezetékre lefelé 70 ható nyomatékot is létesíthetünk, ami pl. szintalatti keresztezéseknél kívánatos. Az elrendezés egy további előnye abban áll, hogy a támpontok rugalmas szerkezetűek, úgyhogy magát a kitartókart a járu- 75 lé'kos erők (pl. légnyomás) kevésbbé veszik igénybe. A 2. ábra egy másik kiviteli alakot mutat.
