91861. lajstromszámú szabadalom • Ejárás oxidkathodával bíró kisütőcsövek előállítására és ezen eljárás szerint előállított kisütőcső

— 2 — olvadási ponttal bíró fém alkalmazható, mely könnyen gáztalanítható. így pl. nikkelt vagy nemes fémet alkalmazhatunk. Jó eredményeket értünk el platin-5 rhodiumból álló, esetleg rézzel bevont maggal. A magnak előzetes felületi oxydálása azt az előnyt nyújtja, hogy a felület érdessé válik és így a hatásos rétegnek jó 10 tapadását biztosítja. Ezenkívül a magon lévő oxydréteg a maggal érintkezésbe jövő földalakalifém-gőznek oxydálását elősegíti. Sőt kitűnt, hogy a magfelületnek elegendő oxydálásánál a földalakali-15 fémet nem kell külön oxydálási műveletnek alávetni. Ez összefügg a magfelületen lévő oxyd szétbonthatóságával és a szükséges földalkalifémréteg vastagságával. Ha a kathódamag nincs oxydálva vagy 20 a mag oxydrétege által létesített oxydálása a földalkaliféninek nem elegendő, akkor a csőbe kevés oxygént bocsáthatunk és a kathódát, szükség esetén, felhevíthetjük, mire a fölös oxygént a cső 25 további evakuálása által eltávolíthatjuk. Az említett kisütő csövek előállítását még azáltal egyszerűsíthetjük, hogy a találmány szerint a földalkalivegyületek elbontását és a földalkalifém gőzösítését 30 az ezen vegyületekkel befödött elektródák gáztalanítása közben foganatosítjuk. Kitűnt, hogy oly kisütő csövekben, melyek egy vagy több anódával, egy oxydkathódával és egy vagy több rácsalakú 35 elektródával vannak ellátva, az utóbbiakat, különösen, ha spirálisalakúak, nem lehet jól nagyfrekvenciás hevítéssel gáztalanítani. A találmány ezen hátrány beszüntetésére egyszerű eszközt nyújt az-40 által, hogy a földalkalivegyületeket egy vagy több anódán helyezzük el és a földalkalifémeknek gőzösítése közben vagy után egy vagy több rácsalakú elektródát az anódáihoz, ill. anódákhoz viszonyítva 45 pozitív potenciálra hozunk, amikor is az utóbbiakat nagyfrekvenciájú mágneses mező segélyével annyira hevítjük, hogy az anódákon lévő földalkalivegyületek elegendő mennyiségű elektront küldenek 50 ki a rácsalakú elektródáknak elektronbombázás általi gáztalanítására. Ezt a gáztalanítást célszerűen a földalkalifém gőzösítése után foganatosítjuk. Kitűnt ugyanis, hogy a földalkalivegyületek 55 még hosszú idejű felhevítésnél sem távolíthatók el teljesen az anódáról, ill. anódákról, hanem azoknak egy része az anódából felszabaduló anyagokkal való reakció folytán állékonyabb földalkalivegyületekké alakul. Az ezen vegyületek- 60 kel ellátott anódák hevítésénél kitűnik, hogy az anódából ezen vegyületek által létesített erős elektronáram indul ki. Hogy a kathódát elektronoknak hozzáérése ellenében megvédjük, azt a talál- 65 mány szerint egy vagy több rácsalakú elektróda bombázása közben az anódák potenciáljára hozhatjuk. A találmány szerint előállított kisütő cső azzal tűnik ki, hogy az elektródák 70 igen jól vannak gáztalanítva és akathóda nagy emisszióképességgel bír, melyet hosszú ideig megtart. A földalkalifémgőz, mely egy vagy több elektróda nagyfrekvenciás hevítése folytán a csőben képző- 75 dik, nem csak a kathódán, hanem a csövön belül lévő más részeken is lerakódik. Beigazolódott, hogy ez a lerakódás a cső működése szempontjából nehézségeket nem okoz. Sőt a lerakódó fém a csőnek 80 tulajdonságait még meg is javíthatja, amennyiben úgy vákuumcsövekben, mint gázzal töltött csövekben tisztátlanságokat vesz fel. Jó eredményeket értünk el drótnélküli 85 távbeszélők háromelektródás csöveinek előállításánál az eljárás következő foganatosítási módjával. A kisütő csőben egy platin-rhodiumból álló, esetleg rézbevonattal bíró, a levegőn oxydált drótot, to- 90 vábbá egy anódát és egy rácselektródát rendezünk el. A rács pl. csavarvonalalakú lehet és a drótot körülveheti, míg a hengerköpeny alakjával bíró anóda a rácsot veheti körül. Az anódának belső ol- 95 dalán egy csepp vízben oldott földalkaliazidet, pl. bariumazidet helyezünk el, melyből a vizet célszerűen az anódának a kisütő csőbe való bevezetése előtt elpárologtatjuk. A kisütő csövet ezután egy 100 vákuumszivattyúhoz kapcsoljuk és előzetes evakuálásnak vetjük alá. miközben a csövet célszerűen hevítjük. Ezután az anódát nagyfrekveinciájú mágneses mező segélyével izzásig hevít- 105 jük, miközben előbb a báriumazid legnagyobb részben felbomlik és azután a felszabaduló báriumfém gőzösíttetik. Ennek egy része a dróthoz érve, ezen lerakódik, esetleg már báriumoxyd alakjában, 110 mely a rézoxydréteg reakciója folytán vagy a csőben lévő maradékgázokkal való reakció következtében képződhetik. A bariumnak egy másik része más helyeken, mint pl. a rácson és a csőfalon rakódik 115 le. Ezután szükség esetén kevés oxygént