91851. lajstromszámú szabadalom • A fekvőbútort és mennyezetetpoloskákkal szemben védő és poloskafogó berendezés
Megjelent 193Q. évi junius hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 91851. SZÁM. — XVIII/a. OSZTÁLY. A fekvőbútort és menyezetet poloskákkal szemben védő és poloskafogó berendezés. Mensáros Zoltán nyugalmazott állam vasúti főfelügyelő Budapest. A bejelentés napja 1926. évi április hó 20-ika. A találmány tárgya a fekvőbútort és menyezetet poloskákkal szemben védő és poloskafogó berendezés, mely az ismert, hasonló célt szolgáló berendezésekkel és b készülékekkel szemben teljes biztonsággal megakadályozza azt, hogy a poloska az ágyba, divánba vagy más fekvőbútorba bejuthasson. A poloska vagy a padlóról az ágy lábán mászik fel, vagy a menyezetről 10 ejti le magát az ágyba. Ha ezt a két utat elzárjuk, úgy a poloskának az ágyba való jutását biztosan megakadályozzuk. A találmány tárgyát képező berendezés annak a ténynek a felismerésén és mű-15 szaki felhasználásán alapszik, hogy a poloska abszolút sima felületeken nem tud felkapaszkodni és a nehézségi erő hatásával szemben, vízszintes vagy lejtős felületeken a testét képtelen fenntartani. Ahhoz, 20 hogy a poloska függélyes felületeken, pl. a falon vagy háttal lefelé, vízszintes felületeken, pl. a menyezeten járni tudjon, a felületnek érdesnek kell lennie. A poloska, rendkívül finoman tagolt végződésű lábai-25 val ezekbe az érdességekbe, hajszálfinom repedésekbe kapaszkodva, helyzetét könynyen változtatja, ellenben teljesen sima felületen, pl. tiszta csiszolt ablaküvegen nem tud felmászni. 30 A berendezés két egymást kiegészítő részből, nevezetesen a fekvőbútor lábai alá helyezendő fogó- és védő alátéttányérokból és az ajtók illetve ablakok fölötti magasságban, köröskörül a falra erősített. 35 teljesen sima menyezetvédőlócből vagy sávból áll. A mellékelt rajz a találmány tárgyát képező berendezés példaképen vett, foganatosítási alakjait mutatja. Az 1. ábra a fogó- ós védő-alátéttányér első 40 foganatosítási alakjának fölülnézete. A 2. ábra az 1. ábra II—II vonala mentén vett, függélyes metszet. A 3. ábra a fogó- és védő-alátéttányér második foganatosítási alakjának fölülné- 45 zete. A 4. ábra a 3. ábra IV—IV vonala mentén vett függélyes metszet, mely a központosán elrendezett, kiemelhető betétet nézetben tünteti fel. Az 50 5. ábra a falra erősített menyezetvédőléc példaképen vett foganatosítási alakjának függélyes keresztmetszete. Az 1. és 2. ábrát ismertetve, az (1) fogó-és védő-alátéttányér a gyűrűalakú, egy- 55 mással párhuzamosan futó (2) és (3) bordákkal van ellátva. A (2) és (3) bordák közötti, körgyűrű-alakú vályú oldalfalai ós fenékrésze, a találmány értelmében teljesen simák, míg a (2) borda külső (2a) 60 fala és felső (2b) pereme érdesítve van. Az ágy vagy díván lába az (1) alátéttányér középrészére, a (3) bordán belüli térbe van helyezve. Az (1) alátéttányér tetszés szerinti 65 anyagból, pl. üvegből, porcellánból, majolikából, fémből, fából, tárcsa-, ovális vagy négyszögletes alakban készülhet és csak az a lényeges, hogy a párhuzamosan futó bordák közötti körülfutó vályú tel- 70 jesen sima, míg a külső borda külső fala és felső pereme érdes legyen. A (2, 3) bordák közötti vályú szélességét úgy kell megválasztani, hogy tisztogatás céljából jól ki lehessen törölni. 75 Kellő simaság elérése céljából a bordák közötti vályú polirozható vagy zománcbevonattal látható el.
