91848. lajstromszámú szabadalom • Inductiós elektromosság számláló
Megjelent 193Q . évi ju nius hó 2-án . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 91848. SZÁM. VII/g. OSZTÁLY. Indukciós elektromosságszámláló. Dr. Paul Meyer A -G. Berlin. A bejelentés napja 1926. évi március hó 4-ike. Németországi elsőbbsége 1925. évi március hó 12 ike. Minden ismert indukciós számláló közös hátránya, hogy a ható aram- és feszültségvaspólusok elrendezése következtében a számláló belső terét n&n lehet teljesen 5 kihasználni. Ha pl. a mellékelt rajz 1. és 2. ábrája szerint két- vagy többszárú feszültségmagot és két- vagy többszárú árammagot alkalmazunk, akkor a pólusfelületeknek a tárcsához viszonyított kedvező 10 elrendezése esetében a feszültségcséve és az áramcséve számára olyan tekercselési teret kapunk, mely a tárcsán messze túlnyúlik és ennek folytán helyet' igényel. Ha pedig a 3. és 4. ábrán látható módon 15 a feszültségvasnak és az áramvasnak síkjait egymásra merőlegesen rendezzük el és ezenfelül a feszültségvas síkját az alaplemez síkjához képest ferde helyzetbe hozzuk, akkor ugyan helyben jelentékeny 20 megtakarítást érhetünk el, de mindamellett a helyet itt sem használhatjuk ki oly jól, mint ahogyan az a helymegtakarítás szempontjából kívánatos volna. A jelen találmány ezen hátrányok el-25 kerülését célozza és ezt az 5—8. ábrán feltüntetett elrendezéssel éri el. Az áramvas szokásos módon a tárcsa alatt van elrendezve és a csévék tekercselési tere a tárcsa kerületén csak azokon a helye-80 ken nyúlik túl, ahol téglányalakú tok alkalmazásánál amúgy is hely áll rendelkezésre. A feszültségcséve azonban nincs a számláló tárcsa tengelyének ugyanazon oLdalán elhelyezve, mint az áramcséve, ha-35 nem az ellenkező oldalon. Emellett az áram- és a feszültségcsévének a tárcsára vonatkoztatott vetületei egymást egyáltalában nem fedik, hanem ezen vetületek teljesen a tárcsa kerülete köré írt négyzetbe 40 esnek. Emellett az 5—8. ábra szerinti elrendezéstől eltérően a berendezés olyan is lehet, hogy az áram- és feszültségvas nem fekszik a tárcsa alatt hanem a tárcsa felett, vagy részben a tárcsa felett és részben a tárcsa alatt is fekhetnek. 45 Az 5—8. ábra szerinti elrendezéssel azt a jelentékeny előnyt érjük el, hogy a ható anyag, tehát az áram- és feszültségvas, valamint a hozzátartozó csévék aránylag nagy mértékűek lehetnek anélkül, hogy 50 az egész számláló nagyméretű volna. A tok nagyságát egyesegyedül a tárcsa nagysága határozza meg. A tárcsa feletti tér a fékező mágnes és a számlálómű elhelyezésére teljesen szabadon rendelkezésre 55 áll, úgyhogy a tér ebben a tekintetben is teljesen ki van használva. Az 5—8. ábra szerinti elrendezésnél még egy további előnyt is érhetünk el, ha a feszültségvasat a 9. és 10. ábrán látható, 60 módon képezzük ki. Két szögalakú részt illesztési hézaggal, melynek igen kis mág-i neses ellenállása van, a G-alakú feszültségvassá állítjuk össze. Kevés csavarkötés oldása után az alsó szögalakú részt a rajta 65 lévő feszültségvassal együtt lefelé kihúzhatjuk, anélkül, hogy a számláló egyéb részeit oldani vagy eltávolítani, illetve eltolni kellene, úgyhogy a számláló hitelesítése a feszültségcséve kicserélése után 70 is változatlan marad. Szabadalmi igények: 1. Indukciós mótor számláló; azáltal jellemezve, hogy a feszültségcséve az áramvas síkjával párhuzamosan fekvő és a 75 számláló tengelyén át fektetett síknak túlsó oldalán fekszik. 2. Az 1. igényben védett indukciós mótor-
