91829. lajstromszámú szabadalom • Kristálydetektor
;'••/ Megjelent 1930. évi jmii us hó 2-án . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BIRŐSÁ0 SZABADALMI LEÍRÁS 91829. SZÁM. VlI/.j. OSZTÁLY. Kristálydetektor. Kedves Miklós tanár Budapest. A bejelentés napja 1926 évi április hó 6-ika. A jelenleg használatban lévő, egyszerű kristálydetektoroknak két főhibájuk van. Az egyik az, hogy a tűt csak véletlenül lehet a kristályhoz avval a nyomással 5 érinteni, melynél a kristálynak érintett pontja legjobban működik; a másik pedig az, hogy a már véletlenül helyesen beállított tű igen könnyen elmozdul. Aránylag csekély rázkódtatás elegendő már 10 ahhoz, hogy az érintett pontban létesített nyomás megváltozzék és evvel együtt a hatásfok is. Érzékeny, milliomod ampert mérő ampermérővel ki lehet mutatni, hogy a 15 fejhallgatón keresztülmenő, egyirányított áram erőssége a kristályt érintő tű nyomásától nagy mértékben függ. A kristálydetektor négyszer-ötször erősebb áramot egyirányít, ha a kristálynak vala-20 mely pontját a legkedvezőbb nyomással érintjük. Minden pontnak van egy legkedvezőbb nyomása, melynél a detektor a legnagyobb hatásfokkal működik. A találmánybeli kristálydetektor a fent 25 említett hátrányokat megszünteti és pedig azáltal, hogy a tű közvetlenül egy lemezrúgón van megerősítve, melyet egy finom csavar segélyével akként lehet befolyásolni, illetve elmozgatni, hogy a tű 30 a kristályt a legkedvezőbb nyomással érintse, melynél a legjobb hatásfok éretik el. Azonfelül a szerkezeti megoldás olyan, hogy a helyes beállítás nagyobb rázkódás esetén sem változik meg. Fontos 35 végül, hogy a tű a kristály minden pontjával érintkezésbe hozható. A mellékelt rajz, a találmány tárgyát két példaJképpeni foganatosítási alakban mutatja be. Az 1. ábra az egyik foganatosítási alak 40 oldalnézete, míg a 2. ábra a másik foganatosítási példának ugyancsak oldalnézete, részben azonban függőleges hosszmetszete. Az 1. ábrán feltüntetett foganatosítási 45 alak szerint az (a) szigetelőlapban szokásos módon ismert kiképzésű két (b) kontaktushüvely van megerősítve, melyek egyikében a (c) tűtartó, másikában pedig a kristálytartó (d) csésze foroghatóan 50 foglal helyet. A (c) tűtartón megerősített (e) kar (f) állítócsavar felvételére szolgál, melynek segélyével az (e) karhoz erősített (g) lemezrúgó és így az ehhez forrasztott (h) tű akként állítható be, hogy 55 a tű hegye az (i) kristály érintett pontját a legjobb hatásfokot eredményező nyomással érintse. Azáltal, hogy a (b) kontaktushüvelyeket a (c) tűtartó és (d) kriistálytartó csapágyaiul használjuk fel, 60 melyekben azok tengelyük körül elforgathatok, elérjük, hogy a (h) tűt az (i) kristály minden pontjával érintkezésbe hozhatjuk. Az (i) kristálynak a (d) csészében való rögzítése ismert módon vagy 65 wood-fém vagy csavar segélyével történik és a csésze a kristálynak használaton kívül por ellen való megvédése végett fémkupakkal elzárható. A 2. ábrán feltüntetett foganatosítási 70 alak a fent ismertetett szerkezeti megoldással lényegileg megegyezik és attól csupán annyiban tér el, hogy a kristály (1) üvegcsőben van elrendezve, mely a (k) szigetelőlapon megerősített két (m) 75 fémlap közé van befogva. A (k) üvegcsövet tartó, jobboldali (m) fémlap közepében belső csavarmenetekkel ellátott (n)
