91808. lajstromszámú szabadalom • Berendezés másodlagos levegőnek, illetve gőznek a tüzelőtérbe való befúvására

Megjelent 1930. évi junixis hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 91808. SZÁM. II/C. OSZTÁLY. Berendezés másodlagos levegőnek, illetve gőznek a tüzelőtérbe való befuvatására. Titán-Patente A.-G. Luzern, mint Halász Ernő oki. gépészmérnök budapesti lakos jogutódja. A bejelentés napja 1925. évi március hó 12-ike. Ismeretes a tüzelőberendezéseknél, de főképpen lokomotívoknál az a hátrány, hogy a friss tűzalatti salakrétegnek fokozatos megvastagodásával a rostélyon 5 mindinkáb kevesebb levegő jutván át, az elégés tökéletlenné válik és a füstgázok el nem égett gázokat is tartalmaznak. Ezen a hátrányon a találmány tárgyát képező berendezéssel segíthetnük. A lé-10 nyeget az képezi, hogy a tüzelőtérbe a salakrétegen át olyan rendszer nyúlik be, melyen át másodlagos levegőt, gőzlevegőkeveréket vagy gőzt vezetünk be a tüzelőtérbe, miáltal az égés tökéletesebbé vál-15 ván, a gázok elégését biztosítjuk. A mellékelt rajzon láthatók a találmány példaképpeni foganatosítási alakjai. Az; 1—2. ábra az egyik foganatosítási alak-20 nak hosszmetszete és keresztmetszete, a 3—4. ábra a második foganatosítási alaknak hosszmetszete és keresztmetszete, az 5. ábra egy további foganatosításnak 25 keresztmetszetét mutatja. Az 1—2. ábrák szerinti elrendezésnél a jól ismert (1) lokomotívtűzszekrényben vannak a (2) rostélypálcák, melyek között helyenként felnyúlnak a (3) csődara-30 bok. Ezeknek a csődaraboknak felső (30

) végei célszerűen laposítva vannak, alsó végeik pedig a rostély alatt elhelyezett (4) gyűjtőcsőhöz csatlakoznak, mely utóbbihoz az (5) vezetéken át áramlik a 85 másodlagos levegő. A tüzelőtérben depresszió lévén, a levegőnek beáramlása biztosítva van. A beáramló levegő menynyiségét azáltal fokozhatjuk, hogy a (6) csővezetéken át friss gőzt, vagy lokomotívoknál túlnyomás alatti fáradt gőzt bo- ^o csatunk az (5) vezetékbe és a két vezeték csatlakozását célszerűen ejektorszerűen képezzük ki, miáltal előnyösen gőzlevegőkeverék jut az égéshez. A (3) csövek közötti réseket valamely alkalmas tűzálló- 45 anyaggal is kitölthetjük, miáltal a rostélyfelület egyszerű módon két részre osztható. Önként értetődik, hogy a leírt berendezés helyes alkalmazása mellett a tűzréteg 50 alatti salakmennyiség csak addig fokozódhat, míg a (3) csövek (30

) végei még szabadon vannak. Amint a salakréteg tovább vastagodott, úgy a salaknak a tüzelőtérből való eltávolítása válik szüksé- 55 gessé, mely célra valamely ismert lesalakolóberendezés (mozgórostély, rázórostély stb.) előnyösen alkalmazható. A 3—4. ábrák szerinti berendezésnél a közönséges (2) rostélypálcák közül a két 60 középsőt eltávolítjuk és ezek helyébe a (8) kettősválaszfalat alkalmazzuk, melynek megmagasított részének (7) hézagján át jut be a másodlagos levegő, illetve a gőzlevegőkeverék a tüzelőtérbe. 65 Az 5. ábra szerinti foganatosítási alaknál a kettős falú (8) válaszfal alsó részében a (9) teret képezzük ki, amelybe a (10) csövön át vezetjük be a másodlagos levegőt, illetve a gőzlevegőkeveréket, 70 mely azután a (7) hézagon át a tüzelőtérbe jut. önként értetődik, hogy a találmány lényege nem változik azzal a kiegészítéssel, hogy a (3) csöveken, illetve a (7) hé- 75 zagokon át üzemben fáradt gőzt, üzem-