91780. lajstromszámú szabadalom • Intenzív főzőgázégő

Megjelent 11)30. évi június hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 91780. SZÁM. — Il/h. OSZTÁLY. Intenzív fó'zőgáz égő. Dohmen József műszerész Breslau. A bejelentés napja 1925. évi október hó 6-ika. Az eddig ismeretes különböző rend­szerű íőzőgáz égők külső szélükön össze­függő lánggyűrűt alkotnak, mely több­nyire számos apró lángocskából áll, me-5 lyeknek egészen kis magjuk van. Azáltal, bogy ez a lánggyűrű a fazék oldalfaláig kiterjed és még azontúl is ér, igen sok fűtőerő vész el. Jelen találmánynak az a célja, hogy a használatos gázfőző égőket 10 azáltal tegye gazdaságosabbá, hogy azo­kat egy újfajta, égőlappal látja el, mely égőlapnak a láng nem a külső kerületén képződik, hanem e lap a lángot el ta,kar ja és felületén néhány réssel bír, melyeit kis 15 körben központosán vannak elrendezve. Ez elrendezésnek hatása különbözik azon ismert égőlapokétól, amelyeknek felüle­tén számos rés és furat van egyenletesen elosztva. Utóbbi esetben csak egyetlen 20 alacsony láng képződik, mely igen nagy gázfogyasztása miatt nem gazdaságos. Ezzel szemben a találmány szerinti kis­számú résnek kis körön való újfajta el­rendezése folytán igen nagy és intenzív, 25 zöld maggal bíró különálló lángok kép­ződnek, melyek egyenesen a fazék feneke felé irányulnak és nem szóródnak szét an­nak kerületén, hanem az összes lángok a fazék középpontja felé igyekeznek, a láng-30 gyűrűnek egyes lángjai között oldalról beáramló külső levegő hatására. A lán­gok csak felül a fazék fenekénél terjed­nek ki, anélkül, hogy a lángok külön­állása megszűnne. 35 A rajz a találmány tárgyának több példaképeni kiviteli alakját mutatja: és pedig 1. ábra az intenzív égő hosszmetszetét, 2. ábra egy már meglévő és a találmány­szerinti intenzív égővé átlakított íőzőgáz- 40 égő hosszmetszetét, 3. ábra az égőlap felülnézetét, míg a 4. ábra az égőlap különböző kiviteli alakjait mutatja. A tömör öntöttvasból készült síkfelü- 45 letű (a) lemez elzárja a levegő és gázke­veróknek felülnyitott gyüjtőterét, ameny­nyiben e lap a gyüjtőtér szélére tömítet­ten, de mégis lazán ráfekszik, míg e lap (b) széle az égő testet veszi körül. Kb. 50 négy (e) résen át áramlik ki a levegő és gázkeverék az égő lapból. E rések néhány mm. szélesek és a gyűjtő tér szélétől bizo­nyos távolságra központos körön vannak elrendezve. E rések egymás között is bi- 55 zonyos távolságra vannak, hogy a pótle­vegő a megmaradó közökön keresztül ol­dalról a lánggyűrűbe juthasson, mint ezt a 3. ábra (d) nyilai mutatják. Az ily mó­don keletkező légáramlatot a láng magá- 60 hoz szívja és ezáltal az egyes lángoknak és lángmagvaknak az égő közepe felé haj­lítását létesíti, úgyhogy azok a főzőedény középpontja felé igyekeznek; evvel szem­ben az eddig ismert égőknél a láng az 65 egész edény alatt szétterjed és még na­gyobb főzőedényeknél is az oldalfalat nyaldossa, miáltal sok hő vész el. Ha már meglévő gázfőzőt akarunk a ta­lálmányszerinti égővé alakítani, úgy leg- 70 először az ily gázfőzőégőknél többnyire jelenlevő betétet kell kivenni, melynek helyére, mint azt a 2. ábra mutatja, az (e) mag jön, mely (f) hengeres résszel bír, amely az égő fenekén mindenkor jelen- 75 lévő furatba illik. A meglévő égő felső nyílását a tömör (a) égő lappal takarjuk le a már fentebb ismertetett módon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom