91765. lajstromszámú szabadalom • Javítások csavarbiztosításokon

egymást egy, a csavarorsó tengelyére merőleges egyenesben metszik, vagy pár­huzamosak lehetnek, mikor is egyenlő szögeket alkotnak a csavarorsó tengelyé-5 vei. Mindkét esetben a síkok közti hajlás­szög ezen helyzetben kisebb, mint bár­mely más pillanatban az anyának a ki­indulási helyzetből a zárási helyzetbe való fordítása alatt. Az elfordítás alatt az 10 anyák (elméletileg) csak egy mozgó pon­ton érintik egymást, mimellett a csavar­orsónak a csavarmenet által okozott nyúj­tása kik üszöbö!ő dik. Azon esetben, midőn a síkok a csavar­ta orsó tengelyével különböző szögeket alkot­nak, sohasem fordulhat elő, hogy az anyák ferde felületei a meghúzásnál egész felü­letükön érintkezzenek egymással, amint ez az eset a bevezetésben említett ismert 20 csavarbiztosításnál fennáll. Azon esetben, midőn az egyetlen menettel ellátott anyát metsző síkok egymással párhuzamosak, a köztük lévő távolságnak nagyobbnak vagy kisebbnek kell lennie a csavarmenet fél 25 emelkedésénél, vagy a fél emelkedés több­szörösénél. Ha ugyanis ez a távolság egyenlő volna a fél emelkedéssel vagy an­nak többszörösével, az anyák úgy működ­nének, mintha egy anyát egyetlen ferde 30 síkkal metszettünk volna el, mikor is a bevezetésben említett ismert csavarbizto­sítást kapnók. A csatolt rajzon a találmány szerinti csavarbiztosítás néhány kiviteli alakja 35 van feltüntetve. Az 1. és 2. ábra egy csavarbiztosítást nyi­tott helyzetben tüntet fel. Az 1. ábrán fel­tüntetett kiviteli alaknál a síkok hajlás­szöge különböző, míg a 2. ábrán feltünte-40 tett kiviteli alaknál a síkok hajlásszöge egymással egyenlő és a síkok párhuza­mosak. Ügy az 1., mint a 2. ábrabeli kivi­teli alaknál a ferde síkok közé foglalt köz­benső rész el van távolítva. A 45 3. ábra a két anyát a mechanikai zárás helyzetében tünteti fel. A 4. ábra egy további kiviteli alakot mutat. Az egyetlen anya két végdarabját ké-50 pező két anyát (a), illetőleg (b) jelzi. Az 1. ábrán feltüntetett kiviteli alaknál a (c—d) és (c—e) síkok a (c) ponton keresz­tülmenő, a csavarorsó tengelyén keresztül­fektetett síkra merőleges egyenesben met-55 szik egymást, A 3. ábra azt a helyzetet tünteti fel, amidőn az (a) anya legkiemel­kedőbb (legalacsonyabban fekvő) pontja a (b) anya legkiemelkedőbb (legmagasab­ban fekvő) pontja fölött elhaladt, miáltal az anyák záróhelyzetbe kerültek. Ezen az 60 ábrán az is látható, hogy a csavarorsó, az elfordítás alatt a függélyes (A—B) hely­zetből (a rugalmassági határon belül) az (A—C) helyzetbe hajolt. A zárási helyzet elérése után nincs 65 többé ok annak megakadályozására, hogy az anyák ferde felületei egymással teljes mértékben érintkezésbe jussanak, Ellen­kezőleg, az anyák ilyen érintkezésének létrehozása előnyös, mert ezáltal a zárás 70 biztosabbá válik. Ezen célból a metsző síkokat a csavarmenethez és a csavarorsó kívánt liajlásához viszonyítva úgy kell elhelyezni, hogy az anyák ferde felületei teljes mértékben érintkezésbe jussanak 75 ugyanakkor, midőn az anyák zárási hely­zetbe fordulnak. A 2. ábra a fenti kiviteli alakot mutatja, midőn az egyet leii anyát metsző síkok párhuzamosak, azaz egymást a végtelen- 80 ben metszik. Az (a) és (b) anyák közti távolságnak, ha a síkok egymással pár­huzamosak, ebben az esetben nagyobbnak vagy kisebbnek kell lennie a csavarmenet emelkedésénél, vagy annak többszörösé- 85 nél. Ez a kiviteli alak a bevezetésben em­lített ismert szerkezettől abban különbö­zik, hogy midőn a ferde felületek egymás­sal érintkeznek és az, anyák tengelyei egybeesnek, a menet nem megy át folyta- 90 tólagosan mindkét anyán, hanem meg van szakítva. Ha azt akarjuk, hogy a két párhuzamos síkkal metszett anya részei a zárásnál úgy feküdjenek egymásra, hogy az egész rnet- 95 szési felületek egymást érintsék, akkor a metszési síkok egymástóli távolságát meghatározott módon kell megszabni és pedig következőleg: Ha a csavarmenet magassága olyan, 100 hogy egy angol hüvelyre (25.4 mm) n me-25.4 net esik, akkor a menetmagasság = . n Jelöljük a két anyarész, illetve a két párhuzamos metszési felület közti távol­ságot z-vel, míg azon forgási szöget, mely 105 a záróhelyzet elérésére szükséges w-vel, akkor z egyenlő lesz a menetmagasság azon részével, ahányad részét képezi az elforgatási szög egy egész fordulatnak, . 25.4 w® A . 25.4.w vagy* __ ^ tehát z = —n o Ha pl. n = 9 és w = 270°, akkor z 2.1 mm. A 3. ábrán látható kiviteli alaknál az (a) anya ferde felületének sarkai el van­nak távolítva, miáltal az anyák közti nyo- 115

Next

/
Oldalképek
Tartalom