91764. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mázolások, mázolószerek, linoleummasszák, magasendű zsírsavakat tartalmazó mesterséges anyagok és rokontermékek előállítására
Megjelent 1930 . évi .junius hó 2-án . :: AGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BIRÖSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 91764. SZÁM. XI/g. OSZTÁLY. Eljárás mázolások, mázolószerek, linoleummasszák, magasabbrendű zsírsavakat tartalmazó mesterséges anyagok és rokon termékek előállítására. Auer László vegyész Budapest. A bejelentés napja 1925. évi november hó 23-ika. A zsíros olajok száradási folyamatát eddig mindig oxidációnak vélték, habár tekintetbe vették a képződött „oxidációtermékek" kolloidkémiai átalakulását is. Né-5 mely kutató az oxidál|ódás mellett polimerizálódás bekövetkeztét is tételezte fel, mely az oxidálódáshoz hasonlóan a zsírsavak (linolen-, linol- és olajsav) telítetlen kettős kötéseinek telítésére szolgált volna. 10 A besűrített olajok (Standöle) előállításánál már huzamosabb ideje dolgoznak levegőatmoszféra helyett szénsavatmoszférában, zárt autoklávákban. A zsíros olajok ezen hőkezelésénél (besűrített olajok 15 előállításánál) szintén azt tételezték fel, hogy a folyamat polimerizálódással megy végbe és a szénsavat azért alkalmazták, hogy ezen polimerizációs folyamatnál a levegő jelenlétében esetleg fellépő zavaró 20 részleges oxidálódás elkerültessék. Az ilyen besűrített olajok száradási folyamatánál ugyanúgy, mint az előzetesen nem kezelt zsíros olajok hártyaképződésénél feltételezték, hogy a vékony mázolások 25 megszilárdulása feltétlenül oxigénfelvétellel, vagyis oxidálódással jár. Az eddigi fejtegetésekből látható, hogy egyrészt a besűrített olajok előállítását és másrészt a hártyaképződést (a száradási 30 folyamatot) eddig mindig egymástól teljesen különböző folyamatoknak tekintették. A feltaláló kísérletei kimutatták, hogy , ezen felfogás teljesen helytelen. Mindenekelőtt azt találta, hogy a hártyaképződés 35 az oxidálódástól (oxigénfelvételtől) teljesen független, hogy az oxigén a száradási folyamatnál csak mint koaguláíó szer hat és ezen szerepében más gázok által helyettesíthető. Azt találta továbbá, hogy a besűrített olajok képződése ugyanúgy 40 koaguláíó folyamatnak részfolyamata, mint a vékony rétegekben való hártyaképződés, úgyhogy ezek szerint beigazoltatott, hogy a száradási folyamat és a sűrűsödési folyamat egymással teljesen 1*0- 45 kon jelenségek. A feltaláló megállapította továbbá azt is, hogy a besűrített olajoknak fentemlített módon szénsavval való kezelésénél a szénsav az eddigi feltevéssel ellentétben nem viselkedik közömbös gáz 50 módjára, hanem a hő általi koagulálást gáz általi koagulálással támogatja. A feltaláló kísérletei továbbá azzal a tanulsággal jártak, hogy a legtöbb zsíros olaj nem áll különböző zsírsavestereknek 55 egymásban való homogén oldatából, hanem hogy azok kolloidális solokat képeznek. A kolloidális solokat már most Freundlich szerint lyophob és lyophil solokra oszthatjuk (lásd a nevezett szerző „Kapillarche- 60 mie" című művét, 1923., 494 és köv. oldalak). A zsíros olajok a lyophil solokhoz tartoznak. A lyophob solok állandósága tudvalevőleg a dispergált részecskék elektromos töltésén alapul. A lyophil solok- 65 nál viszont a nagyobb állandóságot nem csak a dispergált részecskéknek elektromos töltésére, hanem jelentős mértékű solvatációra kell visszavezetni. Ha tehát lyophob solokat akarunk koaguláltatni, ak- 70 kor teljesen elegendő a részecskék töltésének elektromos ki sütése, mire azonnal pelyhek képződnek. Ezzel szemben a lyophil soloknál a részecskéket nem csak ki sütni, hanem desolvatálni is kell. Mint- 75 hogy a részecskék desolvatációja különböző fokozatokban mehet végbe, az ilyen anyagoknál a koaguláció különböző foko-
