91762. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kaucsukárúknak közvetlenűl kaucsuktejből való előállítására

Megjelent 1930. évi .junius hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 91762. SZÁM. — Xl/b. OSZTÁLY. Eljárás kaucsukáruknak közvetetlenül a kaucsuktejből való előállítására. The Anode Rubber Company Limited London. A bejelentés napja 1925. évi május hó 30-ika. Ismeretes, liogy mártással nem csupán kaucsukorganosolókból, hanem , közvetlenül a kaucsuktejből is lehet vékonyfalú kaucsukárúkat előállítani, hiszen már a 5 kaujcsuktermő vidékek benszülöttei a kaucsukipar megszületése előtt is olyként állítottak elő kaucsuktárgyakat, hogy a formát, rendesen emberi testrészeket, a kaucsuktejbe mártották és a bemártott testre 10 levált kapcsuktejrétegből a kaucsukot láng fölé tartással koagulálták. A mártást és füstölést annyiszor ismételték, amíg kellő vastagságú rétegre tettek szert. Ezen eljárás azonban kaucsuktárgyaknak 15 a természetes kaucsuktejből való ipari előállítására alkalmatlan, mivel még a legvékonyabb kaucsulktárgyak előállításánál is többszöri mártásra volna szükség. Ezen hátrány elkerülésére Dr. Ditmar Ru-20 dolf a „Chemiker Zeitung" .1923 augusztus 2-iki számában megjelent cikke szerint a kaucsuktejben jelenlévő vizet a kaucsuktejhez kevert kolloidális anyagok nagy felületi adsorbtiója révén vonja el és a 25 vízelvonást esetleg erősen vízlekötő anyagok pl. kolloidális cement, vagy gipsz hozzzáadásával fokozza, mely anyagokat oly nagy mennyiségben is adagolja, hogy ezen adalékokkal a kaucsuktej pépet alkot. 30 Ditmár felemlít ugyan egy példát, amelynél porozus anyagformát használ, azonban ez esetben is csak egyszerű bemártással állítja elő a kaucsukárút, úgyhogy a kiemelt formán való koagulálás után csak 35 rendkívül vékony, legfeljebb 0.1 m/m. vastagságú gumirétegre tesz szert. A felemlített példa szerint ugyanis preservativet állít elő, tehát a legvékonyabb gumiárut. Ha tehát nem felkenésre alkalmas sűrű 40 pasztáikat, hanem mártásra alkalmas konsistemciájú kaucsuktejet használunk, úgy a Ditmar által leírt eljárással is csupán többszöri mártással és koaguiálással lehetne jelentékenyebb vastagságú árúkat előállítani. Emellett a második mártástól 45 kezdve a forma porozussága hatását többé már nem érvényesítheti. Vízelvonó anyagoknak hatásos mennyiségben való hozzákeverése iránt pedig a kaucsuktej igen érzékeny és ezen hozzákeverés gyakran 50 nem kívánatos anyagokat juttatna a kaucsukáirúba. A találmány szerinti eljárással azonban lehetővé tesszük, hogy porozus mártófortnák felhasználásával egyetlen mártó- 55 folyamatban lehessen 0.1 m/m-nél lényegesen vastagabb falvastagságú gummiárut előállítani. Kísérleteink alapján ugyanis megállapítottuk, hogy a bemártás első pillanaté- 60 ban a porozus forma vizelvonóképessége folytán a forma felületére lerakodó, összeállott (agglomerált) kaucsukréteg a maga részéről is permeabilis a víz számára, úgyhogy a porozus forma, bár lassabban, 65 mint a bemártás első pillanatában, az ezt követő idő alatt is szívhat fel vizet a kaucsuktejből a bemártás pillanatában leválasztott kaucsuk rétegen keresztül. Ezen felismerés alapján a bemártás után nem 70 emeljük ki — mint eddig •— azonnal a mártóformát, hogy a leválasztott kaucsukréteget rajta koaguláljuk és újból mártsuk, hanem a mártóf ormát a megkívánt vastagság eléréséig tartósan merítjük a 75 kaucsuktejbe. A bemerítés alatt ugyanis a formán összegyűlő kaucsukréteg vastagsága az eddigi ismeretekkel ellentétben folytonosan növekszik. Ilyként pl. míg egy 8 m/m falvastagságú porozus üreges 80