91748. lajstromszámú szabadalom • Kisülési szikrapályaelrendezés villamos kondenzátorokhoz

Megjelent 1930. évi junius hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 91748. SZÁM. — Vll/g. OSZTÁLY. Kisülési szikrapályaelreudezés villamos kondenzátorokhoz. Píiífner Emil igazgató Fribourg. A bejelentés napja 1925. évi november hó 23-ika. Németországi elsőbbsége 1924. évi november hó 24-ike. Oly villamos kondenzátorok, amelyek­nek dielektrikuma gazdaságosság céljából nagy villamos igénybevétel alatt áll, át­meneti jellegű túlfeszültségek esetén, ami-5 lyenek villamos áramkörökben a legkülön­félébb okokból felléphetnek, az átütés ve­szélyének vannak kitéve. Az alább leírt készülék kisütési szikra­pályák kondenzátorokon való elrendezé-10 sének oly kivitelét mutatja, amelynél a szikrapályák üreges henger alakjában te­kercselt dielektromos rétegekből és fegy­verzetekből állanak és amelyeknél sorba kapcsolt részkondenzátorok mellett, mind-15 egyik részkondenzátor külön egy vagy több csillapítóellenállással felszerelt ki­sütőszikrapályából álló, teljes kisütőbe­rendezéssel van ellátva. A kisütőszikrapá­lyákkal sorba kapcsolt csillapító ellenállás 20 a túlfeszültségnek a villamos kondenzá­torral párhuzamos, aperiodikus kisülését létesíti. A rajz a találmány tárgyának példa­kénti kiviteli alakjait mutatja. 25 Az 1. ábrában (k) a villamos kondenzá­tor, amely az (y) tengellyel koncentriku­san tekercselt, vezető rétegekkel ellátott dielektromos rétegekből áll, amelyeknek csatlakozásai a két (a) és (b) zárólemezhez 30 vannak kivezetve. E zárólemezekkel ve­zetőileg vannak összekötve a (c) végpatron záróhüvelyei, amely patron az (i) szigetelő csőből, az (e) szikrapályából és a (w) csil­lapítóellenállásból áll. 35 Ha valamely okból az (a) és (b) záróle­mezek között túlfeszültség keletkezik, úgy ez az (e) szikrapályákon és a (w) ellenál­lásokon át kiegyenlítődik, anélkül, hogy a (k) kondenzátor szigetelőanyaga túlságos mértékű igénybevételt szenvedne, vagy 40 átütne. Az (e) szikrapályák száma oly nagyra van választva, hogy azok összességének oltó hatása elegendő nagy ahhoz, hogy a fényív a normális üzemfeszültség mellett 45 kialudjék. Az ismert hasonló berendezé­sekkel szemben, amelyeknél védőszikrapá­lyák vannak a kondenzátoron kívül elren­dezve, a jelen berendezésnek az az előnye, hogy konstruktív kiképzése folytán a 50 kondenzátor, vagy részkondenzátor már önmaga működik mint védőberendezés, úgyhogy további különleges védőszer­vekre nincs szükség. A kondenzátor ön­maga átütésekkel szemben biztosított ké- 55 szüléket képez. Az 1. és 2. ábrák példakénti kiviteli ala­kokat mutatnak, amelyek tetszőleges mő don variálhatók. A berendezés lényege ab­ban áll, hogy minden kondenzátor, illető- 60 leg részkondenzátor beépített kisütőszer­kezet által átütés ellen biztosítva van. Szabadalmi igény: Kisütőszikrapálya elrendezés villamos kondenzátorokon, átmeneti túlfeszültsé- 65 gek esetén való átütés elleni automati­kus védelem céljából, azáltal jelle­mezve, hogy egy vagy több szikrapá­lyából álló, önmagát oltó kisütőszerke­zet egy vagy több csillapítóellenállással 70 sorosan kapcsolva a kondenzátor egy üregébe be van építve és a kondenzátor két pólusa közé van kapcsolva. 1 rajzlap melléklettel. Pallas nyomda, Budapest.

Next

/
Oldalképek
Tartalom