91685. lajstromszámú szabadalom • Eljárás orgános higanyvegyületek előállítására

Megjelent 1930. évi június lió 2-án. . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 91685. SZÁM. — IYh/1. OSZTÁLY. Eljárás orgános higany vegyületek előállítására. Farbenfabriken vorm.Friedr.Bayer & Co.Leverkusen b/Köln. A bejelentés napja 1925. évi november hó 9 ike. Németországi elsőbbsége 1924, évi november hó 10-ike. A 234.851. sz. a német szabadalomban védelem alá van helyezve a halogén-, nitró- vagy halogénnitrófenóloknak a magban higannyal szubsztituált vegyületeinek előállítása. Ezen előállítás abban áll, hogy vagy az említett szabad fenolok,at higanyoxiddal vagy higanysókkal, vagy pedig a halogén-, nitró- vagy halogénnitrófenólok sószerű higanyvegyületeit oldó- vagy higítószerek hozzáadásával, vagy anélkül melegítjük. Ezen eljárás, különösen könnyű illó szubsztituált fenoloknál, azzal a hátránnyal jár, hogy az illető fenolnak egy része elpárolgás és szublimálás folytán a reakciótól elvonatik és ezáltal a merkurált termék termelési hányada csökken. Mi már most egy új módszert találtunk, amellyel majdnem quantitativ termelési hányaddal technikailag rendkívül egyszerű módon a fentemlített higanyvegyületekhez juthatunk. Az eljárás abban áll, hogy a higanysóoldatot lassanként az illető fenolnak alkaliban való, célszerűen melegített vizes oldatába folyasztjuk. Gyakorlatilag ehhez annyi szódát veszünk, hogy a reakciómasszának csak a L'serebomlás végén legyen savanyú reakciója. Leszívás és vízzel való mosás után majdnem quantitativ termelési hányad-Jal azonnal tiszta terméket kapunk, ímely híg nátronlúgban tisztára oldódik. Külön tisztítás tehát nem szükséges. Azonfelül a gyakorlat számára még az is riilönösen fontos, hogy az alkalikus és ;sak a vége felé gyengén savanyúan reigáló folyadék a kazán anyagát majdíem egyáltalában nem támadja meg, míg azt az erősen kongósavanyú oldat, amely az eddigi eljárásoknál szükséges, igen 40 erősen megtámadja. Meglepő volt és nem volt előre látható, hogy a szubsztituált higanyvegyület képzése alkalikus oldatban olyan simán és könnyen megy végbe. Kiindulási anyagok gyanánt ezen eljá- 45 rásnál tehát különösen magas gőztenziójú fenolok magukban, vagy azok szubsztituált termékei jönnek tekintetbe. 1. példa. 50 súlyrész, 100%-os higanyszulfát oldatát, kb. 27 súlyrész, 66 Bé-s 50 kénsavat és 140 súlyrész vizet kavarás közben 2%> óra alatt 24.8 súlyrész o-nitrófenólnak 47 súlyrész szódában és 170 súlyrész vízben való, 75°-ra felmelegített oldatába folyasztnnk. A hőmérsékletet cél- 55 szerűen 72—75°-on tartjuk. Ha az összes biganyszulfátot befolyasztottuk, a narancsvörös szíii sárgába megy át, ami annak a jele, hogy a reakció savanyú lett. Még egy óra hosszat 70°-nál kavarjuk, le- 60 hűlni és leülepedni hagyjuk, az anyalúgot leszivatjuk, vízzel elkeverjük, azután újra leszivatjuk és kevés vízzel mossuk. Szárítás után 59 súlyrész o-nitrófenólhiganyt kapunk 55—55.5% Hg'al = 96.5%-a 65 az elméletnek. 2. példa. 17.4 súlyrész 4-klór-2-nitrófenólnak és 25.6 súlyrész kalc. szódának kb. 1 liter vízben való oldatába 32 súlyrész higanyacetát oldatát 130 súlyrész 70 vízben 75°-nál 6 órán át befolyasztjuk és azután még 3 órán át 70°-nál kavarjuk. Az elválasztás úgy történik, mint az 1. példában. Ilyen ' módon 4-klór-2-nitrófenólhiganyt kapunk 50.15% higany tar- 75 talommal.