91651. lajstromszámú szabadalom • Idegen testeket (répa, burgonya stb.) az állati nyelőcsőből eltávolító készülék

Megjelent 1930. évi junius hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 91651. SZÁM. — X/e. OSZTÁLY. Idegen testeket (répa, burgonya stb.) az állati nyelőcsőből eltávolító készülék. Bárány Sándor m. kir. főállatorvos Mezőkovácsháza. A bejelentés napja 1925. évi május hó 22-ik.e. Idegen testeket az állati nyelőcsőből mindeddig megbízhatóan nem tudtak eltávolítani, minthogy pl. a gyomorszonda csak kis mértékben beékelt idegen test-5 nek a gyomorba való betolására szolgál, azonban ez sem veszélytelen, mert a szonda vége a rendesen gömbfelületű tárgyakról, pl. burgonyáról könnyen lecsúszhat és az állat nyelőcsövét átszakíthatja. 0 Ezzel szemben a találmány tárgyát oly készülék képezi, melynek segélyével a nyelőcsőből a beékelt idegen testek teljes biztonsággal és veszélytelenül eltávolíthatók. 5 A találmány tárgya a csatolt rajzon példaképen felvett foganatosítási alakjában van feltüntetve és pedig az 1. ábra a készülék oldalnézete, a 2. ábra pedig részleges metszet. !0 A készülék a körülbelül 150 cm. hosszú (a) nádvesszőből áll, melynek egyik végén a zongorahúrból készült körülbelül 42 cm hosszú (b) hurok van megerősítve. A hurok megerősítése oly módon történik, hogy Í5 a nádvesszőt vége előtt mintegy 4 cm-re] keresztben átfúrjuk és az így keletkezett (c) csatornába egymás fölé becsúsztatjuk a (b) huroknak derékszög alatt behajlított (d) végeit. A (d) hurokvégnek a (c) csa-Í0 tornában való rögzítésére az (f) ólomhenger van a nádvessző végére felhúzva, mely a (c) csatornát lefödi. Viszont az (f) ólomhengert a lecsúszás ellen a (g) szeg biztosítja, mely közvetlenül a (f) henger i5 aljánál, az (a) vesszőn kiképezett harántfuratba van beerősítve. A készülék használata a következő: Ha az állat nyelőcsövében idegen test akadt meg, az állat száját szájfeszítővassal kitárjuk annyira, hogy emberi karral a 40 szájüregbe lehessen hatolni. Ezután a (b) hurkot kézzel (a gége fölött kezdődő) nyelőcsőig vezetjük s onnan az idegentestig toljuk. Amennyiben az idegentest q nyelőcső mellkasi szakaszában volna, a 45 mellkasbejáratnál rendszerint megakadó hurkot kívülről fölfelé nyomjuk, illetve a mellkasba segítjük. Amint a hurok az idegentestbe ütközik, ezen ütközést 1—2 szer megismételjük, mire a hurok az ide- 50 gentest s a nyelőcső fala között, az idegentest köré jut, amit az (a) A^essző húzásakor észlelhető ellenállás árul el. Ha ezen ellenállás hirtelen megszűnt, úgy a hurok az idegentestről lesiklott. Ezen esetben 55 az előbbi eljárást (letolást) ismételni kell. Ha a lesiklás sűrűn ismétlődik, ez azt jelenti, hogy az idegentest a nyelőcsőben vagy forog, vagy az idegentest gyomor felé tekintő része igen hegyes. Utóbbi ese- 60 tekben az idegentest a gyomor felé veszélytelenül letolható. Ha a hurok az idegentestet szorosan fogja, akkor az (a) vessző lassan kifelé húzható. Kihúzáskor az idegentest a torok, vagy 65 szájüregben a hurokból gyakran kifordul és ezért a vessző kihúzása után erről mindig kézzel kell meggyőződnünk, illetve innen az idegentestet kézzel kell eltávolítanunk. 70 A hurok néha elhajlik s ilyenkor azt újból eredeti alakjára kell visszahajlítani, Többszöri elhajlás után, nehogy a hurok elszakadjon, a hurkot ki kell cserélni. A műszert a nád és hurok átnedvesedése, 75 illetve a hurok különbeni rozsdásodása miatt, minden használat után széjjel kell szedni, letörleni és szárítani. Ez olykép