91645. lajstromszámú szabadalom • Szekezet tartóknak rudakon, árbócokon és efféléken való megerősítésére

Megjelent 1930. évi junius hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 91645. SZÁM. — VII/j. OSZTÁLY. Szerkezet tartóknak rudakon, árbocokon és efféléken való megerősítésére. Bor ne maim Antal földbirtokos és Kellers Henrik lakatosmester Hiltrup. A bejelentés napja 1924. évi április hó 23-ika. A találmány tárgya szerkezet tartókon, árbocokon és efféléken való megerősítésre, akár fa-, akár pedig vasárbocokról van szó. A találmány különösen sürgönypóz-5 nákon talál alkalmazást, melyeknek a szigetelőket viselő haránttartóit kell megerősíteni. Ez a megerősítés jelenleg úgy történik, hogy a rudat (póznát) U-alakú húzószalag fogja körül, melynek karjai a 10 haránttartón és egy előtétlemezen hatolnak át, mimellett 'ezek a karok vagy szárak menetekkel vannak ellátva, melyeknek csavaranyái végzik a haránttartó és húzószalag között az összeszorítást. Ennek 15 a megerősítési módnak az a nagy hátránya, hogy az anyák a húzószalag szárának meneteibe berozsdásodnak. Ha azután évek múlva a kötést oldani akarjuk, akkor a húzószalag szárai majdnem kivétel nél-20 kül letörnek, úgyhogy igen nagy százalék hulladék keletkezik és a húzószalagok és az anyák hasznavehetetlenekké válnak. A találmány ezeket a hátrányokat megszünteti, amennyiben több évi használat 25 után is a húzószalag kifogástalan és könnyű oldását teszi lehetővé. A találmány tárgya, a csatolt rajzon, több példakép vett foganatosítási alakjában van feltüntetve és pedig az 80 1. ábra a találmány tárgyának meglévő, megerősítő szerkezeteken való alkalmazását mutatja oldalnézetben, a 2. ábra ugyanennek felülnézete, a 3. ábra egy eltérő kiviteli alak felül-35 nézete, a 4. ábra a húzóvas oldalnézete, az 5. és 5a. ábra egy további kiképzés oldalnézete, ahol is a húzóvas a 3. ábra A—B vonala szerint vett metszetben látható és a 40 6. ábra egy további kiképzés hasonló nézete. Az 1. és 2. ábra szerinti szerkezetnél (1) a cölöp, amely köré a szokásos (2) húzószalag van fektetve, melynek (3, 3) szárai 45 a szigetelőket hordó (4) haránttartó és az (5) előtétlemez lyukain hatolnak át. E szárak végei, ismert módon, menettel vannak ellátva, amelyre a húzóanyák csavaroltatnak. Esetünkben azonban, egymástól ki- 50 sebb távolságban, (6) lyukak vannak a (15) haránthasítékokkal ellátott (3) szárakba fúrva és a szárak végeire hüvelyszerű (7) anyák vannak csavarolva. A (15) haránthasítékokon (8) retesz van keresztüldugva 55 (2. ábra), mely csavarható (9) szorítóorsóval van ellátva, melynek lemezalakú (10) vége az (5) előtétlaphoz támaszkodik. Ha a (9) orsót, a (11) kézi fogantyú segélyével meghúzzuk, a (4) haránttartók és a 60 (2) húzószalag erősen odaszoríttatnak az (1) cölöphöz. Ennek megtörténtével a (6, 6) lyukak közül kettőbe, pl. a 7. ábra szerinti (12,12) ékeket vagy csapszegeket verjük, melyek az (5) előtétlemezt és a (2) 65 húzószalagot megfeszített állapotukban rögzítik. Az előtétlemez két végére gyakorolt gyenge ütésekkel ezeket a végeket annyira vissza lehet hajlítani, hogy a (6) lyukak éppen az ékek beverésére szabadok 70 maradjanak. A meghúzás megtörténtével a (8) reteszt és a (7) hüvelyes anyákat ismét leszedjük és a hozzászorító készüléket más húzóvasak megerősítésére használhatjuk fel. 75 Ily módon a régi húzószalagokat igen jól használhatjuk.