91640. lajstromszámú szabadalom • Égő tüzelőanyagok számára

vagy a tüzelőanyag és a víz részecskéinek ezeknek azon nyílások felé való haladásuk közben a kúpos gőzösílő felületen való megtartására szolgálnak, mely nyílásokon 5 a fejlesztett gázok az égési kamrába áraim lanak, szinJtcn különböző módon lehet szerkesztve anélkül, hagy a lalálmány maga is megváltoznék. Lényegében ezen szerkezet bármely oly szervből áll,, mely a tüzelőd 10 anyagnak és víznek részecskéit,, miközben ezek az égő forgatható részének gőzösiítő felületén áthaladnak, ezen felülethez oly szoros közelségben tartja, hogy a részecskéknek a felület heteié sugárzó hője által 15 történő gőzösítése vagy gázosítása biztosítva legyen. A találmányt képező égőnek a rajzban feltüntetett foganatosítási alakjánál, mely olajtüzelésre szolgál, az égőnek csészealakú belsejében egy lényegileg kúp-20 alakú rész van elrendezve, szoros közelségben az égőnek kúpos oldalfalához, úgyhogy szűkülő gőzösílő kamra keletkezik, melyen a tüzelőanyag" és a gázok az égő forgatható részének hosszán a forgatható rész in-, 25 gyobb átmérőjű végén kiképezett gázkibocsátó nyílásokhoz áramlik, ahol is a kúpnak külső felülete a csésze oldalfalának belső felüleléhez oly közel van, hogy ha a tüzelőanyagnak és víznek részecskéi. 30 a gőzösílő felületnek nagy hőmérséklete folytán, gömböcskék alakját veszik fel, ezek a fal belső felületéről a kúp külső felületére és innen isméi a gőzösítő felületre vettetnek vissza, amikor is a gőzö-35 sítő felületnek forgó mozgása folytán tüzelőanyag vagy ez és a víz a gázkibocsátó nyílások felé áramlanak. Világos, hogy a most említett kúpalakú rész helyett más szervek is alkalmazhatók a tüzelőanyagnak 40 a gőzösítő felületen vagy ezen felülethez szoros közelségben való megtartására, aminek célja az. hogy a tüzelőanyag teljesen elgázoisíttassék; természetes, hogy ezek után a találmány nem szorítkozik a feltüntetett 45 foganatosítási alakra. Légáramnak az égési kamrában való előidézésére és a gáz-, légkeverék által létesített lángnak a forgatható rész küiíelülete mentén vaLó áramoltatására ven-50 tilalort vagy más alkalmas készülékekel lehet alkalmazni. Ha az égőt kis, pl. lakások. fűtésére szolgáló fűtőberendezésnél alkalmazzuk, a forgatható részt kis elektromotor segélyével forgathatjuk, mely egy-55 últal annak a ventilátornak hajtására szolgálhat. mely az égési kamrában légáramlatot idéz elő, mely kamrának belsejében van elrendezve az égőnek forgatható része. Ámbár fennebb az mondatott, hogy a tüzelőanyaggal előnyösen víz is vezettetik az ( égő forgatható részének belsejébe, ez bizonyos tüzelőanyagoknál nem szükséges, hanem mindenkor akkor, ha az égőt kis fajsúlyú tüzelőanyaggal működtetjük, amikor is a kátrány és a tüzelőanyagnak egyéb ( nehéz alkatrészei, víznek jelenléte folytán, desintegráltalnak és ekként nem hagynak hátra az égőn maradékot, mely az égőnek hatásos voltát csökkenti vagy annak működését zavarja. ; A mellékeli rajzban a találmányt képező égő példaképpen olajtüzelésre szánt foganatosítási alakjában van feltüntetve. Az 1. ábra az égőnek hosszmetszete. A 2. ábra az égő egy részének hosszaiét- r

, szele nagyobb léplékben. A 3. ábra az égőnek végnézete a 2. ábra jobb oldaláról nézve. Az (A) elektromotor (1. ábra; a (B) tokban van elrendezve és a (C) hajtüten- g gellyel ellátva, mely a D!

ventilátornak és az egészében (E)-vel jelölt, forgatható résznek hajtására szolgál; ezen rész, belsejében, az aránylag nagy felületű (í) gőzösítő felülettel van ellátva, melyen 8 tüzelőanyag vagy tüzelőanyag és víz rakódik le kis részecskék alakjában. Az (E) forgatható rész, mely azon berendezésnek (X) lűzszekrényében van elrendezve, melyben az égő alkalmaztatik, a ,'C) tengelyen 9 szilárdan van megerősítve, úgyhogy ezzel együttforog. Az ;E) rész a ventilátor (Bt) tokjának homlokoldalán elrendezett csőtoldatnak végében van elrendezve; a (Bt) tokon a (I)) ventilátor levegői hajt 9: át, ha a motor működésben van; az ;E' rész akként van szerkesztve és elrendezve, hogy a benne fejlesztett gáz, amint az később ismertetve lesz, abból kiáramlik és levegővel keveredik, miáltal, ha az égő p használatban van, láng keletkezik, mely az (E) rész külső felületén, annak hosszán végig, a berendezés (X> lűzszekrénye felé vagy ebbe tovaterjed. Az (ív rész előnyösen a helytálló (3) hüvely belsejében van p elrendezve, mely égési kamrát alkol és mely a lánggal az E részi körülvéteti, miáltal az (Eí rész nagy hőmérsékleten Lartatik. A (3 hüvely az tűzszekrénynck ; 1; homlokfalán át nyúlik a tűzszek- u rénybe. A feltüntetett foganatosítási alaknál a forgatható (E) rész többek között a csészealakú '5) elemből áll, melynek köpenyfala kúpos; ezen falnak belső felülete 1] alkotja az (E) résznek (1) gőzösítő felületéi. A csészealakú elemnek belsejében az ugyancsak kúpos (6) elem van elren-