91637. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés széna fermentálására

Megjelent 1930. évi junius hó 2-án. . • MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 91637. SZÁM. — X/h. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés széna fermentálására. Yécsei Pál földbirtokos Dobai-puszta. A bejelentés napja 1925. évi augusztus hó 22-ike. Ismeretes, hogy a szénát lekaszálása után kazalba való rakása előtt teljesen ki kell szárítani, mivel a nedves állapotban kazalba rakott széna a mikroorganizmusok 5 által megtámadva nagy hőfejlődése mellett erjedésnek indul és begyullad vagy elromlik. Miután a széna száradásának utolsó stádiumában szenvedhet legtöbbet az időjá-10 rástól, vagyis amikor a levegőn elveszíthető nedvességtartalmának utolsó 25%-át elveszíti, fontos gazdasági érdek, hogy a széna minél rövidebb ideig legyen renden, vagy kis rudasokban és mielőbb szekeres 15 boglyákba kerüljön, amelyekben az időjárástól már kevesebbet szenvedhet. Azonban boglyákba csak akkor rakható a széna, amikor már csak 10—15% nedvességet tartalmaz. Ettől eltekintve, a boglyázás költ-20 séges munka és a szénának előbb boglyákba, azután kazalba rakásánál elkerülhetetlen a széna legértékesebb részének —. a leveleknek — lehullása. Kísérleteim folyamán megállapítottam, 25 hogy ha a szénát 45—50° 0 hőmérséklet mellett fermentáljuk, olyan mikrobákat tenyésztünk, amelyek a szénát nemcsak, hogy nem rontják el, hanem azt még ízletesebbé teszik. Megállapítottam továbbá 80 azt, hogy a széna fermentálásánál fejlődő meleg, illetve az erjedő széna hőmérséklete szabályozható a szénára gyakorolt nyomás által; ugyanis minél nagyobb nyomásnak vetjük alá a szénát, annál alacsonyabb 35 lesz annak hőmérséklete. Ezen megállapítások alapján a találmány értelmében a szénát akként fermentáljuk, hogy azt nem teljesen száraz állapotban, hanem levegőn elveszíthető ned-40 vességtartalmának cca 25%-ával kazalozzuk és a kazalra — az e célra alkalmas alant leírt berendezéssel — nyomást gyakorolunk. Az erjedés megindulása után a kazal hőmérsékletét a belsejébe szúrt hőmérő segélyével időnként megállapítjuk 45 és a nyomást akként szabályozzuk, hogy a hőmérséklet a kazal belsejében a takarmány szempontjából legelőnyösebb 45—50° C legyen. Ezt az eljárást addig folytatjuk, amíg a széna fermentálása befejeződik és 50 a kazal lehűl. A széna természetesen nemcsak kazlakban, hanem bármily alakú és nagyságú boglyákban is fermentálható. A kazalban való fermentáláshoz célsze- 55 rűen használható berendezés egy kiviteli példája a csatolt rajzon vázlatosan van feltüntetve. A berendezés lényegében egy (a) kötélből és a kazal nagyságához képest na- 60 gyobb számú (b) csigából áll, melyek (c) kampókkal vannak ellátva és ezen kampókra (d) kosarak akasztatnak. A kosarak terhelő súlyok, pl. kövek felvételére szolgálnak. Az (a) kötelet a kazalon 65 át ide-oda vezetve fektetjük, úgyhogy a kötél ágai a kazal mindkét oldalára kerülnek és két-két kötélág közé egy-egy csigát helyezünk. (A rajzon a kötélnek a szemlélő felé fordított ágai teljes vonalakkal 70 vannak feltüntetve; a túlsó oldalra kerülő ágak közül az egyszerűség kedvéért csak két ág és ezek között egy csiga a hozzátartozó kosárral pontozva van feltüntetve). A csigák ily módon egyenlő számban a 75 kazal mindkét oldalára kerülnek, úgyhogy a kosarak megterhelése által a kötelek a kazal tetejét leszorítják és így a szükséges nyomást létesítik. Ha fermentálás köz-