91625. lajstromszámú szabadalom • Kaszaél-kiverő-gép

Megjelent 1930. évi junius hó 2-án. . • MAGYAR KIRÁLYI MWSM, SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 91625. SZÁM. — X/a. OSZTÁLY. Kaszaélkiverőgép. Schimandl Rezső g-épész Budakalász. A bejelentés napja 1926. évi január hó 15-ike. A bejelentés tárgya egy kaszaélkiverőgép, melynek segélyével öt perc alatt élesre kalapálhatjuk a kaszát, mely művelet eddig, a szokásos kézzel való kala-5 pálás esetén legalább is egy órát vett igénybe. További előnye a gépnek, hogy igen megbízhatóan dolgozik és előzetes gyakorlatot úgyszólván nem igényel, míg a kézzel való kalapálás tudvalevőleg na-10 gyobb gyakorlatot és nagy kézügyességet követel meg. A rajzban a találmány egy példaképem kiviteli alakja látható, melytől a gyakorlatban lényegének érintése nélkül szá-15 mos eltérés is képzelhető. Az 1. ábra a gép szerkezetének oldalnézetét mutatja metszetben feltüntetett burkolat mellett. A 2. ábra a gép felülnézetét mutatja, 20 ugyancsak metszett burkolat mellett, a 3. ábra a kalapáosíejet mutatja oldalnézetben és annak egy részletét távlatilag. A találmány lényegében oly (d) kala-25 pácsból áll, amelynek (e) nyele (g) vízszintes forgáscsap körül fel-alá lengethetően van elrendezve. A kalapácsnak ide-oda lengetésére tetszőleges hajtószerkezet szolgálhat, jelen példánál e célra 30 egy csillagalakú forgó (i) tárcsa szolgál, mely a kalapácsnyélnek forgáscsapján túli meghosszabbításán ülő (h) görgővel működik együtt. A kalapácsnyélre ható (f) rúgó a (h) görgőt állandóan nekiszo-35 rítja a csillagalakú tárcsa kerületének. Világos, hogy az (i) tárcsának egyenletes forgatása közben a kalapács ide-oda lengő mozgást végez és gyors egymásutánban üt le a (c) üllőre, amelyen az élesítendő kaszát lassan végigmozgatjuk. Az 40 (i) tárcsa jelen példánál (j) kéziforgatytyúval van felszerelve kézihajtás céljaira, felszerelhető, azonban lábhajtásra alkalmas hajtószerkezettel is. Az (i) tárcsának forgástengelye, vala- 45 mint az (e) kalapácsnak (g) lengési tengelye két függélyes (k, k) lemezbe vannak ágyazva, mely lemezek megbízhatóan vannak egy alaplapra, vagy (t) fatömbre erősítve. A (k) lemezek közötti ürt az (1) 50 burkolólemez hidalja át, amelynek az (e) kalapácsnyél számára megfelelő (1') rése van. A (c) üllő a (t) fatömbhöz kicserélhetően van erősítve, pl. az (u) csavarkötés segélyével. 55 Fontos, hogy a (b) kaszát olykép vezethessük az üllőn végig, hogy a kalapácsütések mindenkor a kasza szélét érjék. E célból az üllőnek egyik oldalán elrendezett függélyes (m) tövis körül forgat- 60 hatóan van egy (n) hüvely elrendezve, amelynek a kasza élét nekitámasztjuk. Ugyanakkor a kasza fokának (o) szorítólap támaszkodik, mely szorítólapnak két (p) orsónyúlványa az egyik (k) oldal- 65 lemezhez erősített (s) vezetékben van vízszintes irányban egyenesben vezetve, míg • az (o) szorítólapot a (r) rúgók igyekeznek a (c) üllő irányában elmozgatni. Világos, hogyha a kaszát a 2. ábrán látható 70 módon olykép helyezzük a (c) üllőre, hogy a kasza éle az üllő egyik oldalán levő (n) hüvelyt, a kasza foka pedig az üllő másik oldalán lévő (o) szorítólapot érintse, úgy a (r) rúgók hatására az (o) 75 szorítólap a kasza élét állandóan a (n) hüvely felé szorítja, úgyhogy ha a kaszát az üllő fölött a hüvely és szorítólap kö-