91624. lajstromszámú szabadalom • Eljárás acridinszármazékok és oldataik előállítására

oldódás következik be, további negyedóra múlva kezd az új vegyület részben az edény falára rakódó réteg, részben laza por alakjában kiválni. A vízfürdőn való 5 hevítést tovább folytatjuk mindaddig, amíg ez a kiválás többé nem szaporodik, ami a folyamat végét jelenti. Kihűlés után szűrőn gyűjtjük össze a terméket és tisztítás céljából methylalkoholból átkris-10 tályosítjuk. A töménység mérve szerint és ezen tisztítás alatt fennforgó feltételeknek megfelelően vagy poralakban válik inkább ki a termék, vagy pedig a methylalkohollá összekristályosodik áttetsző 15 gömbalakú kristályokká, amik összességükben kocsonyás külsővel bírnak. Az anyagnak ezt követő szárítása legjobban előbb szabad levegőn mérsékelt hőnél, végül pedig az oldóanyag makacsul ta-20 padó utolsó maradékainak eltávolítására — vákuumban történik. Az így nyert tiszta anyag világossárga port alkot, amely vízben igen könnyen oldódik, elég könnyen a forró methylalkoholban, ke-25 véssé az aethylalkoholban és igen kevéssé vagy egyáltalában nem oldható a többi szerves oldóanyagban. Olvasztó csövecskében hevítve, az anyag 180°-tól kezdve lassankint sötétebbre színeződik és foko-30 zatosan zsugorodik, majd 208—209°-nál •— felhabzás közben — hirtelen megolvad. Az elemi analízis, aminek foganatosítása rendkívüli nehézségeket okoz, a molekulasúly-meghatározással kapcsolatban 35 arra enged következtetni, hogy az új vegyület egy-egy 2-aethoxy-6.9-diaminoacridinhydroklorid- és galaktoze-molekulából — egy molekula víznek leválása mellett: — jött létre, tehát a CsiH^eNsOeCl kép-40 létnek felel meg. II. példa: 2-aethoxy-6.9-diaminoacíidinhydroklorid helyett megfelelő módon lactat-ot juttatunk reakcióra, azonban a 9-aminoacridin bázisok is jól karakteri-45 zált szénhydrátvegyületeket adnak. III. példa: 18 súlyrész g'alaktose vizes oldatához vízfürdőn való hevítés közben 39,4 súlyrész 9-amino-acridint- keverünk egészen a folyadék megtisztulásáig. Ha ezt az így nyert sárga oldatot vízfürdőn 50 szárítás céljából bepárologtatjuk, a maradékot pedág alkoholból átkristályosítjuk, akkor a kondenzáció terméke gyanánt világos sárga, vízben könnyen oldódó és 164—166° C olvadási ponttal bíró port 55 kapunk. IV. példa: 200 gramm galactosét forrásban levő 600 gramm vízben oldunk és filtrálunk. A tiszta szürlethez 100 grammnyit adunk valamely 3.6-diamino-10-al- 60 kylacridinium vegyületből, pl. az úgynevezett trypaflavinból gyorsan felfőzzük az oldás befejeztéig és a tisztátlanságok eltávolítása céljából szűrjük, mire a hidegben ki nem csapódó tiszta oldatot 65 kapunk. Szabadalmi igények: 1. Eljárás acridin-származékok előállítására, amit az jellemez, hogy acridinvegyületeket szénhydrátokkal csere- 70 bomlásnak vetünk alá. 2. Az 1. igényben védett eljárás kivitele, amire az a jellemző, hogy cserebomlást a komponenseknek oldatalakban, vagy oldóanyagban való suspensióban 75 végzett egyszerű hevítésével foganatosítjuk. 3. Az 1. igényben védett eljárás kivitele, aminek RiZ jellemzője, hogy 9-aminoacridin vegyületeket vetünk alá szén- 80 hydrátokkal a cserebomlásnak. 4. Az 1. igényben védett eljárás kivitele, amit az jellemez, hogy 6.9-diaminoacridin vegyületek sóit, mint 2-aethoxy-6.9-diaminoacridin - hydrokloridot 85 Ar

agy lactátot teszünk ki szénhydrátokkal a cserebomlás folyamatának. 5. Az 1., 2., 3. és 4. igényekben védett eljárás további kiviteli módja, amire jellemző az, hogy acridinvegyületeket 90 szénhydrátokkal vízben oldunk, mimellett a mindenkori alkalmazási célnak megfelelően még glycerint, konyhasót, sósavat adunk hozzá. Pallas nyomda, Budapest. 91626