91620. lajstromszámú szabadalom • Kazántüzelési eljárás és hozzávaló kazán

— 3 — csöveknek ez az elrendezése az átlósan szemközt fekvő (15) és (16) dobok között megfelelő csőfoglalóik révén oly össze­köttetést létesít, hogy a folyadéknak az 5 alsó dobból a felsőbe való haladására csupán egyetlen főiránya van és ennek az útnak hossza egyenlő, bármelyik csö­vön megy is a folyadék. Amint a 4. ábra jelzi, a (7, 8, 9) és (10) 0 csősorok mindegyike a diametrálisan szemközti két alkotója mentén (23) bor­dával van ellátva, úgyhogy mikor a csö­vek össze vannak illesztve, a bordák egy­mást átlapolják és ily módon gáz-záró 5 kamarát alkotnak, amely a négy oldalán teljesen zárt és (24) szigetelő anyaggal és (25) burkolattal is borítva van; utób­biak nagyon könnyű szerkezetűek lehet­nek, minthogy nem kell érezhetően ma-0 gasabb hőfoknak ellenállamok, mint amekkorával a csövekben levő víz bír. A bordák kívánatra szorosan egymáshoz ütköző módon is elrendezhetők. Ezek min­den esetre elhárítják a hamunak a csö­'5 vek között való feltorlódását, ami bekö­vetkezik, ha bármilyen falazás van a csö­vek között elhelyezve. Az így képzett kamra feneke nyitott és a (27) hamucsatorna fölött elrendezett 10 (26) hamugarattal közlekedik. Ez a hamugarat a rajzon fel nem tüntetett üt­köző lemezekkel is ellátható, amik a gá­zok haladási irányát meg-megváltoztat­ják és így a bennük libegő hamu leejté-15 sére kényszerítik. A (16) dob két végét a (15) dob meg­felelő végeivel bizonyos számú (28) cső köti össze, amik az égési kamrán kívül vannak elhelyezve és a keringő rendszer :0 leszálló csöveit alkotják. Méretük és szá­muk akkora, hogy nem akadályozzák a rendkívül gyors keringést a kazánban. A (13) csövek a (15) és (17) dobokból, a (7) és (9) csövek pedig a (14) és (16) do­t5 bókból felszálló csövek, végül a (8) és (10) csövek a (19) csősor-foglaló kamrá­ból a (20)-ba, illetőleg a (21)-ből a (22) csősorfoglalóba felszálló csövek. A (16) dob kombinált gőz- és vízdob. 50 A keringés a (16) dobból indul ki a (15) dob felé, innen felfelé valamennyi (7, 8, 9, 10, 13) és (11) csövön át a (16) dobhoz érkezik vissza. A (16) dob a (30) vasszerkezetre van 1 5 függesztve és ez a felfüggesztés kapcso­latban azzal a ténnyel, hogy (7, 9) és (13) csövek meg vannak hajlítva, a (8) és (10) csöveket pedig foglaló kamrák kötik össze, lehetővé teszi, hogy a kazán kiter­jedjen ós összehúzódhassék anélkül, hogy 60 bármi káros igénybevételt gyakorolna a részekre. A tüzelőanyag bevezetése céljából a tü­zelő térnek mind a négy függőleges sar­kán a (14) dob alatt némi távolságban 65 fekvő szinten egy-egy (31) égő van elren­dezve, amely úgy van megszerkesztve, hogy a tüzelőt a kamrába két légréteg közé fogott keskeny sugárban függőle­ges síkban fújja be. 70 Ezeknek az égőknek elhelyezhetése cél­jából a csövek és a sarkok között kellő tér van szabadon hagyva. A tüzelőanyag­nak és a levegőnek ezen égőkben való ha­ladási irányát a 3. ábra tünteti fel. Ez az 75 irány ugyanis a kamra közepén jelölt körhöz érintőleges; ennek eredménye az­után az, hogy amikor a tüzelő- és légára­mok találkoznak, örvény keletkezik, ami­nek tengelye párhuzamos a huzat irányá- 80 val. A tüzelőt nagy sebességgel vezetjük be, még pedig célszerűen egy szokásos alakú szabályozott táplálószerkezet se­gítségével befúvott levegő révén, amint az 5. ábrán látható. 85 Az égéshez szükséges levegő nagyobb részét magas hőmérsékleten tápláljuk a tüzelőáramok köré akár bevezetés, akár nyomás révén, célszerűbb az előbbi mó­don. Az így betáplált levegő a kemencébe 90 való belépése előtt a vízcsövek fölött el­vonulva nem hül ki. A tüzelőanyag ezen bevezetési módjá­nak következtében az égés nyomban léte­sül és nagyon rövid idő alatt tökéletesül, 95 a láng rövid lévén, koncentrálódik ós rendkívül meleg. Az égéshez engedett le­vegő aránya célszerűen megközelíti az el­méleti mértéket. Az égéstermékek a (13) csövek nya.- 100 lábja között átvonulva hagyják el a kam­rát, amely csöveknek olyan a hőmérsék­letük, hogy a gázokat lehűtik annyira, hogy a hamutérben összegyűlendő hamu összetapadását elhárítják, de nem sokkal 105 alacsonyabb ez a hőmérséklet, úgyhogy a kazán (32) toldatában elrendezett (37) túlhevítőbe a (16) dobból a (38) csövön át áramló gőzt a túlhevítő felett elvonuló gázok túlhevítik. Miután, a túlhevítőt el- no hagyják a gázok, még mindig magas hő­mérsékletnél keresztül haladnak a vé­kony fémfalakkal (33) és (34) rekeszekre osztott (35') rekuperátoron. A forró gá­zok a (33) rekeszeken vonulnak át, míg a 115 (34) rekeszeken át levegő áramlik a (35)

Next

/
Oldalképek
Tartalom