91612. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés lignitek és barnaszenek víztartalmának csökkentésére
Megjelent 193Q. évi jnnins hó 2-án. MAGYAK KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 91612. SZÁM. — H/a. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés lignitek és barnaszenek víztartalmának csökkentésére. Tóry Gergely miniszteri tanácsos Budapest. A bejelentés napja 1926. évi március hó 5-ike. Ismeretes, hogy a nagy víztartalommal (ca. 45%) bíró lignitek és gyenge barnaszenek mozgó rostélyokon, p. o. láncrostélyokon el nem égethetők, mert azokon 5 nagy víztartalmuk következtében rendszerint nem gyulladnak meg. E tüzelőanyagokat eddigelé közvetlenül, tehát előzetes szárítás nélkül, különleges tüzelőszerkezeteken égették el. Az elégést lehetővé 10 tevő különleges tüzelőszerkezetek rossz hatásfokkal bírnak, mert az elégetés rendszerint csak túlnagy levegőfelesleggel lehetséges (p. o. lépcsős rostély) és mert a bányanedves lignit víztartalmának elpá-15 rologtatásához szükséges melegmennyiség elvész, továbbá növekedik a küríőveszteség is, mert az égéstermékek mennyisége oly anyaggal (vízgőz) nő meg, amelynek fajmelege a füstgázok egyéb komponen-20 seinek fajmelegéné'l lényegesen nagyobb. A találmány tárgyát oly eljárás képezi, amely ligniteknek és gyenge barnaszeneknek kőszenekre szerkesztett tüzelőber rendezéseiken, nevezetesen mozgó rosté-25 Iyőkon való gazdaságos eltüzelését lehetségessé teszi. "Ügyszintén a találmány tárgyát képezi ezen eljárás foganatosításához szükséges berendezés is. A találmány alapját az a felismerés 30 képezi, hogy a ca. 6—8%: víztartalmú, te hát gyakorlatilag száraz lignit racionális tüzelőszerkezetekben, különleges előtüzelések nélkül is ökonomikusán elég és a kazántüzeléseknél normálisan alkalmazott 35 légmennyiséggel elégetve a rendes kürtőveszteség mellett akkora hőmennyiséget ad, amely a kazán melegszükségletének fedezésén kívül megfelelően szerkesztett szárítóban felhasználva az égő száraz lig-40 nitnek megfelelő mennyiségű nedves ligaiit víztartalmának 6—8%-ra való csökkentésélhez még elegendő. A feladat helyes megoldásának egyik /alapfeltétele tehát, hogy a szárítás okozta melegveszteség a minimumra csökkentessék és a kürtő- 45 veszteség a normális mértéket meg ne haladja. A találmány értelmében bányanedves lignit (barnaszén) szárítását a tüzelőtérből távozó füstgázok melegének felhasz 50 nálásával a tüzelőtér és a kürtő közé beiktatott szárítóban végezzük. E szárítótérben először a bevezetett nedves lignitet annyira előmelegítjük, hogy hőfoka a füstgázok harmatpontját megközelítse, 55 majd az áramló füstgázokkal érintkezésbe hozva kiszárítjuk, végül a kiszárított lignitből a szárítás közben benne, valamint az esetleg a szállításhoz használt tartályban fölhalmozódott meleget visszanyerjük 60 és azt újból a nedves lignit szárítására használjuk fel. E célból a kiszárított lignitet alacsonyabb fokú, p. o. a kazánházból vett áramló levegővel lehűtjük és a levegőt, mely ily módon előmelegíttetett, 65 a szárítótérbe vezetjük. A kazánból távozó füstgázokat a lignit destillálódásának megakadályozása céljából a száraz lignit hűtésére használt levegővel keverve a lignittel való érintkezés előtt 70 ca. 170° C-ra lehűtjük. Üzem közben ügyelnünk kell arra, hogy a füstgázokban távozó vízgőz a szárítótérbe bevezetett nedves lignitre le ne csapódjék. A lignitet épen ezért — mint 75 fennt már említettük — a szárítótérbe való bevezetéskor, a füstgázárammal való közvetlen érintkezés előtt a füstgázokkal előmelegítjük. Amennyiben bizonyos esetekben szükséges volna, a lecsapódás meg- 80