91600. lajstromszámú szabadalom • Rostélypálca

Megjelent 1930. évi junius hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BIEÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 91600. SZÁM. — II/C. OSZTÁLY. Rostélypálca. Schoene Hug-ó Ernő mérnök Kiel. A bejelentés napja 1925. évi március hó G-ika. A találmány rostélypálcára vonatkozik, melynek tűzpályája és lamellaszerű taritója külön-külön darabot képez. Ezen a réven lehetővé válik, hogy a tűzpályát, ami 5 a hőségtől leginkább szenved és amit gyakran kell megújítanunk, magában válthassuk ki anélkül, hogy a lamellaszerű tartórészek is selejtesekké válnának. Így mindenekelőtt jelentős gazda-10 sági előnyhöz jutunk, azonban számos műszaki előnyt is érünk el. A kicserélhető Itűzpélya átfödi a tartót és közvetlen hőhatás elől megóvja azt. A rostélypálca kettéosztása úgy a tűzpályának, mind pe-15 dig a lamelaszerű tartónak önálló mozgási lehetőséget enged. A tűzpályát éri a nagyobb hőhatás, tehát annak hőtágulása a hosszabb, míg a lamellaszerű tartóra tesupán vezetés útján származik át a hő, 20 másfelől azonban az átvonuló léghuzam erősen hűti azt, úgyhogy a tartónak hőtágulása csekélyebb. A kettéosztásnak még az a további előnye van, hogy a tűzpályát és tartót 25 más-más anyagból készíthetjük, például a tűzpályához szürke öntvényt, a tartólamellához pedig Siemens-Martin acélt alkalmazhatunk. Egyetlen tartólamellán több tűzpálya-30 élem fér el egymás mögött, úgyhogy a tüzelőtelep egyszerűbbé válik és tartósan egyenletes üzem szempontjából is tökéletesedik. A találmány gyakorlati foganatosítása 35 főleg oda irányúi, hogy az egész rostélyon mindenütt egyenletes viszonyokat teremtsünk. Evégből a rostélyelemeket úgy választjuk meg, hogy még végeik ütközésénél se lépjenek fel változások és a tömegek úgy vannak elosztva, hogy a hőnek leg- 40 inkább kitett helyeken megfelelő erősítések vannak. A rajzok a találmány tárgyának néhány kiviteli példáját tüntetik fel. 1. ábra a rostélypálca egy részletének 45 oldalnézete. 2. ábra az 1. ábrának A—B vonala szerint vett metszet. 3. ábra egy síit rostély részletének oldalnézete, a 4. ábrának E—F vonala szerint 50 vett metszetben. 4. ábra a 3. ábrának C—D vonala szerint vett metszet. 5. ábra a 3. ábrához tartozó alaprajz. 6—10. ábra a tűzpályaelemvégek egyes 55 ütköző helyeinek alaprajzai. Az 1. ábra szerinti kiviteli alaknál a itűzpálya T-alakú (a) szürke-öntvény darabokból áll, amiknek gerincéhez a (b) tartólamellák (c) csavarorsók segélyével 60 vannak erősítve. A (d) csövek (2. ábra) tórközbiztosítók gyanánt szerepelnek a szabad hézagok képzéséhez. A (b) lamellákban az ismeretes (e) áttörések lehetnek. A (c) csavarorsók a (b) lamelláik (if) hasi- 65 tékáin vannak keresztüldugva, úgyhogy a tűzpálya hőtágulása nincs kényszermozgású kapcsolatban a tartólamellák megnyúlásával, hanem mindkét alkatrész egymástól függetlenül dilatálhat. 70 A rajz kettős összeállítású rostélyt tüntet fel, azonban ugyanígy többszörös öszszeállításokat is létesíthetünk. Ha azt akarjuk, hogy mindegyik tűzpályaelem csupán a hozzátartozó lamellával álljon 75 kapcsolatban, akkor a T-darabot tulajdonképen csak össze kell csavarolnunk lamel-