91583. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cellulóz kitermelésére fából, szalmából és egyéb rostos anyagokból

klórozást. A klórral feltárt anyagot ezután először vízzel felfőzzük, főzés után pedig a vizet leszívatjuk, hogy a klórozásnál keletkező sósavat eltávolítsuk. A 5 lignin egy része már a vízzel való főzésnél kioldódik. A víz leszívatása után a még forró anyaghoz hideg nátronlúgot bocsátunk, amikor is a lúg azonnal erélyesen old. A lúggal kb. 20 percig — eset-10 leg nyomás alatt — főzzük az anyagot, majd a lúgos masszából pépet készítünk, a pépből a lúgot sajtolással eltávolítjuk és a visszamaradó nyerscellulózt vízzel kimossuk. A hatás fokozása céljából cél-15 szerű, hogy a pépet, tetszőleges berendezésekkel, minél finomabbra készítsük. Eljárhatunk úgy is, hogy a lúggal való főzés után közvetlenül kisajtoljuk és kimossuk az anyagot, majd azt újból hide-20 gen kb. 15—20%-os lúggal átitatjuk és így alakítjuk az egészet péppé. A kísérletek szerint ez esetben a rostok szilárdsága növekszik ós a későbbi műveletek során a cellulóz könnyebben nyerhető ki. 25 A leírt módon való klórozást, vízzel való főzést és lúgzást a szándékolt tisztasági foknak megielelőleg többször is ismételhetjük. A második és esetleges további klórozáshoz jelentékenyen rövidebb idő 30 szükséges és a klórfogyasztás lényegesen csökken. A végzett kísérletek szerint, pl. szalma esetében kétszeri klórozás teljesen elegendőnek bizonyult; a cellulóz tisztasági fo-35 kára lényeges befolyással van, ha megfelelően magasabb koncentrációjú, esetleg 10—15%-os nátronlúgot használunk. A klórozás időtartamát lényegesen megrövidíthetjük, ha a nyersanyagot minden 40 részletében a klór számára könnyen hozzáférhető állapotba hozzuk, azaz azt minél apróbb részekre bontjuk szét és minél jobban lazítjuk fel. Ez kettős fontossággal bír, nevezetesen egyrészt klórmegtakarítást jelent, másrészt a cellulózának a 45 hosszas klórbehatás okozta roncsolódása elkerülhetővé válik. Az eljárás helyes vezetése esetén az utolsó, tehát pl. szalma esetében, ha eléggé koncentrált lúgot használunk, már a má- 50 sodik lúg csak kissé színeződik és felhasználható új nyersanyagrészlet első lúgzáshoz. Az utolsó lúgzás után nyert termék a szokásos módszerekkel tökéletesen kife'hé- 55 ríthető. A példában megadott nátronlúg helyett természetesen más lúgók is használhatók, előnyösen használható nátriumkarbonát is. A lúg kifejezésen általánosságban mind- 60 azokat az oldószereket is értjük, amelyek a cellulóz iparban a lignines anyagok kioldására használatosak. Szabadalmi igények: 1. Eljárás cellulóz kitermelésére fából, 65 szalmából és egyéb rostos anyagokból, azzal jellemezve, hogy a felaprított nyersanyagot száraz állapotban klórgáz hatásának tesszük ki, a klórozott anyagot vízzel, majd a víz leszívatása 70 után lúggal rövid ideig főzzük, a lúgos anyagból finom pépet készítünk, majd kisajtoljuk és vízzel kimossuk. 2. Az 1. alatt igényelt eljárás kiviteli módja tiszta cellulóz előállítására, az- 75 zal jellemezve, hogy a klórozást s a rákövetkező vízzel, majd lúggal való főzést egyszer vagy többször megismételjük. 3. Az 1. alatt igényelt eljárás kiviteli 80 módja, azzal jellemezve, hogy a lúggal főzött anyagot kisajtoljuk, vízzel kimossuk s újból hidegen lúggal átitatva alakítjuk péppé. Pallas nyomda, Budapest.