91573. lajstromszámú szabadalom • Kapcsoló berendezés világító pozitívoszloppal bíró egy vagy több kisütőcső számára

— 3 — vezetőszerv és az elektródák egyike között nagyobb, mint ,az ezen cső elektródái kö­zötti feszültség. A találmány értelmében ezen célból a 5 sorba kapcsolt (Csövek vezetőszervei egy­mással és a feszültségforrás sarkainak egyi­kével vezetőileg lehetnek összekötve. A találmány szerinti berendezéseknél azon üzemfeszültség, mely szükséges, hogy 10 a sorba kapcsolt csövek egyenletesen éget­tessenek, lényegesen kisebb, mint a minden egyes cső üzeméhez szükséges üzemfeszült­ségek összege. Ezzel a fénykisugárzás hatás­fokának lényeges megnövelése van össze­lő kötve, amint ezt közelebbről meg fogjuk magyarázni. «Üzemfeszültség» t alalt ezen leírásunkban azon váltakozó feszültség középértékét értjük, mely a csövekhez az esetleg a szekundérkörbe felvett kiegyen-20 lítő ellenállással kapcsoltatik. A találmány egy további jellemzője sze­rint oly berendezésben, mely a törzsszaba­dalom szerinti, a pozitív oszlop általi fény­kisugárzással bíró legalább egy kisütőcső-25 vei van elláLva, a kapcsolást akként vá­lasztjuk, hogy ,a vezetőanyagból való szerv és egy cső elektródái közötti feszültségek az elektródák közötti feszültségekhez ké­pest 120° vagy kb. 120° fáziseltolódást mu-30 latnak. Ezen célból a találmány értelmében a cső elektródái egy három fázisú rendszer két fázisával köthetők össze, míg a vezető­anyagból való szerv a harmadik fázissal 35 van összekötve. A csatolt rajzok a találmány szerinti berendezések néhány .foganatosítási alak­ját tüntetik fel és a találmány alapelvének megmagyarázására néhány vázlatot is mu-40 tatnak. Áz 1. ábra oly vázlatos kép, mely a talál­mány alapelvének megvilágítására szolgál­hat. A 2. ábra a találmány foganatosítási alak-45 ját vázlatosan mutatja. A 3. ábra a találmány módosított foganato­sítási alakjának vázlatos képe. A 4. ábra a 2. ábrának megfelelő fogana­tosítási alakhoz tartozó elektromos váz-50 lat. Az 5. ábra egy a találmány szerinti beren­diezés, melyben oly kisütőcső van alkal­mazva, mely vezetőanyagból való szervvel van ellátva és három fázisú rendszerrel 55 van összekötve. Ha a pozitívoszlopon általi fénysugár-" zással bíró és azonos szerkezetű néhány kisütőcsövet sorba kapcsolunk, úgy álta­lában az összüzemfeszültség kb. egyenlő lesz 'a minden egyes cső számára szükséges 60 üzemfeszültségek összegével. Ha már most arról gondoskodunk, hogy az összfeszültség a gázkisütés áthaladása előtt a sorba kap­csolt csöveken egyenlőtlenül osztassék el, az összüzemfeszültség jelentékenyen csök- 65 kenthető. Az ilyen egyenlőtlen feszültségeloszlás elérhető, ha a csövekhez párhuzamosan egyenlőtlen nagyságú ellenállásokat, fojtó­tekercseket vagy kondenzátorokat kapcso- 70 lünk. Az 1. ábra szerinti berendezésnél három (Ll, L2) és (L3) cső van sorba kapcsolva és a csövekhez párhuzamosan a (Cl, C2) és (C3) kondenzátorok vannak kapcsolva. Ezen kondenzátorok pl. olykép 75 foganatosíthatók, hogy kapacitásuk külön­böző, pl. C3<C2<C1. úgyhogy, ha válta­kozó feszültséget kapcsolunk a csövekhez, a feszültség az (L3) csövön a legkisebb értékkel bír, az 'L2) csövön a feszültség 80 nagyobb, mint az ;L3) csövön és az (Ll) csövön a feszültség a legnagyobb érlékű. Amint a feszültség az (Ll) csövön az át­ütési feszültség értékét elérte, ezen cső-t ben gázkisütés fog fellépni, miáltal az (Ll) 85 'csövön a feszültség a kisütési feszültség értékéig jelentékenyen süllyed. Ennek kö­vetkeztében a feszültség az 'L2j és (L3; csöveken megnövekednek, úgyhogy a Cl, C2) és (C3) kapacitások és a primer vagy 90 szekundér körben felvett kiegyelítő ellen­állás nagyságának alkalmas megválasztá­sával az ,(L2) csőben is és végül az (L3> csőben szintén kisütés lép fel. Miután az eredetileg az Ll) csövön fellépő feszültség 95 jelentékenyen nagyobb, mint az összfeszült­ség egy harmada, nyilvánvaló, hogy az 1. ábra szerinti berendezésnél az összüzem­feszültség jelentékenyen kisebb lehet, mint azon üzemfeszültségek összege, mely min- 10 den egyes cső üzemére szükséges volna. Az 1. ábra szerinti berendezésnél ennek következtében a fénykisugárzás hatásfoka is nagyobb, mint ha a csövek párhuzamosan volnának kapcsolva; az 1. ábra szerinti to berendezésnél ugyanis a kisütési feszültsé­gek összege az összüzemfeszültség nagyobb töredékét teszi ki, mint a kisütési feszültség párhuzamosan kapcsolt csöveknél. Az ismertetett alapelv egyszerű módon ll alkalmazható a törzsszabadalom szerinti kisülési csöveknél. A 2. ábra oly berendezést mulat, melynél a kisütőcsövek ezüst tükrökkel vannak el­látva. A ,2. ábra szerinti berendezésnél az n (í) és (2) kisütőcsövek a (3, 4), illetve (5, 6) elektródákkal és a (7), illetve (8), pl. ezüst tükrökből álló vezelőrétegekkel

Next

/
Oldalképek
Tartalom