91534. lajstromszámú szabadalom • Hátsó híd mótoros járművek részére

Megjelent 1930. évi jiinins hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI jHuL SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 91534. SZÁM. — XXa/2. OSZTÁLY. Hátsó híd, motoros jármüvek részére. Fejes Jenő igazgató Budapest. A bejelentés napja 1925. évi március hó 14-ike. A találmány tárgyát motoros járművek, különösen automobilok hátsó hídjának új kiképzése alkotja. A hátsó hidat eddigelé általában öntvé-5 nyékből, illetőleg csövekből állították elő. így nevezetesen öntvényekből készült a differenciál felvételére szolgáló burkolat és esetleg a tengelyeket burkoló tokok is. Ez utóbbiakat húzott csövekből is gyárt-10 ják és a középső öntvénnyel csavarok vagy más kötőelemek segélyével egyesítik. E kivitelek hátrányai egyrészt az előállítás (öntés) drága volta, másrészt az ily híd tetemes súlya. 15 Ismeretesek oly hidak is, amelyek symmetria-síkjukban hosszirányban két félre vannak megosztva és mindegyik fél egyegy darabból van sajtolva, majd szögecsekkel vagy csavarokkal összefogva. Mi-20 vei azonban e hidak alakja is általában komplikált forma, a hídfelek sajtolása csak melegen, tehát szintén drága eljárás segélyével lehetséges. Ismeretesek végül oly hidak is, amelyek-25 nél a csapágyak rögzítése céljából az öntött hídrészek között gyűrűalakú konzolok vannak elrendezve. A találmány szerinti hátsó híd lemezekből készült, oly meridián vonalakkal bíró 30 forgásfelületekből van összeállítva, mely meridiánvonal a lemez hidegen való alakítását lehetségessé teszi. E célból tehát lehetőleg körből, egyenesből vagy más, sarkos törés nélküli meridián vonallal bíró 35 forgásfelületeket választunk. A hidegen formált részeket autogénhegesztés (élvagy ponthegesztés), egyes helyeken esetleg szögecsek vagy más kötőelemek segélyével egyesítjük. Ezáltal oly hátsó hidak állíthatók elő, amelyeknek falvastagsága 40 a lehető legkisebb, mert azt nem öntéstechnikai szempontok határozzák meg, nevezetesen a legkisebb még biztonsággal önthető falvastagság, hanem a hídanyagként oly vékony pléheket alkalmazha- 45 tunk, amelyek az üzemben még megengedhető igénybevételekre vezetnek. Tehát kizárólag szilárdsági szempontok mérvadóak a keresztmetszetek meghatározásánál, vagyis a pléhvastagság megválasztá- 50 sánál. Ez viszont minimális lehet a fentemlített törésmentes meridiánvonalak esetén, amelyek a hidegen való alakítást megengedik anélkül, hogy az anyag a megmunkálás (alakítás) közben kimerülne 55 vagy szakadna. A minimális súly elérésének, illetőleg a minimális falvastagság alkalmazásának egy másik feltétele abban áll, hogy a híd igénybevétele a gyenge keresztmetszetű helyeken csupán kis feszült- 60 ségeket létesítsen, illetőleg, hogy az igénybevétel az egész keresztmetszeten egyenletesen oszoljék meg. E célból, a találmány értelmében, az alább részletesen ismertetett gyűrűt alkalmazzuk. 65 A találmány szerinti hátsó híd egy kiviteli alakját a mellékelt rajz 1. és 2. ábrái tüntetik fel és pedig az 1. ábra a hidat részben nézetben, részben metszetben, perspektivikus ábrázolás- 70 ban, a 2. ábra pedig annak egy részét metszetben tünteti fel. Az ríj híd egyik fele lényegileg három kúpból és egy, a példakénti esetben két- 75 részű gyűrűből áll. (1—1) a differenciál kúposán alakított háza, (2—2) a keréktengelyek felvételére szolgáló tokok, amelyek