91530. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék a hallás támogatására

— 2 — Tudjuk, hogy a nagyothallók igen nagy amplitúdójú hanghullámokat (vagyis igen hangos beszédet) igényelnek, hogy a beszédet megértsék. A tapasztalat szerint a 5 hallhatóság határai alatti vagy fölötti frekvenciájú érzékenyítő hullámok ugyanolyan hatást fejtenek ki, mint a közlendő hanghullámok amplitúdójának erős fokozása. A találmány előnye tehát 10 kettős, mert beszéd alkalmával fölöslegessé teszi a kiabálást annál, aki a nagyothalló egyénnel beszélni akar. A találmány szerinti eljárás sok különnemű készülékkel vagy berendezéssel fo-15 ganatosítható. A csatolt rajzon vázlatosan két bevált foganatosítási példa van feltüntetve. 1. ábra alacsony frekvenciájú, 2. ábra pedig magas frekvenciájú érzé-20 kenyítő hullámok létesítésére szolgáló készüléket tüntet fel. Az 1. ábra értelmében az (M) mótor mező-áramkörébe a sebességet szabályozó (R3) rheostat van iktatva. Az öngerjesztő 25 váltakozóáramú (N) generátor (NI) kommutátora egyenáramot szolgáltat az (N2) mezőttíkercsekhez és a (20, 21) huzalokon át az (I) mágnes egyik (13) szárát körülvevő (L4) tekercshez. A generátor 30 tengelyén elrendezett (N3) kollektorgyűrűk a (22,23) huzalokon át váltakozóáramot táplálnak az (L3) tekercshez, mely mellé az (R4) ellenállás van iktatva. A csupán néhány kanyarulatból álló és cse-35 kély súlyú (L3) tekercs a kúpos (D) diafragma csöves vége köré van helvezve; a könnyű rostanyagból, pl. papírból vagy pergamentbői álló diafragmát a (B) terelőlap 'köralakú nyílásának széléhez erő-40 sített vékony (F) kaucsukgyűrű hordja, úgyhogy a diafragma axisa irányában elmozoghat. Az (L3) tekercs az (I) mágnes (11, 12) pólusai közötti mágneses mezőben foglal helyet; az (13) mágnesszár vége be-45 nyúlik az (L3) tekercsbe. A váltakozóáram az (L3) tekercsben az áram minden változásánál irányt változtató mágneses mezőt fog létesíteni. Ha e mágneses mező az (I) mágnesével azonos irányú, a két mező 50 egymást vonzza, úgyhogy az (L3) tekercs axisa mentén kimozog a nyugalmi helyzetből. Ha az (L3) tekercs mágneses mezeje irányt változtat, ia két mező egymást taszítani fogja, úgyhogy az (L3) tekercs 55 az ellentétes irányba fog menesztetni, így tehát a (D) diafragma az elektromos rezgésekkel pontos synchronismusban fog idestova rezegni s ezáltal megszabott magasságú és amplitúdójú léghullámokat fog kiküldeni. A (B) terelőlap meggátolja 60 a levegőnek a lap szélei körüli keringését, úgyhogy a hullámok a diafragmáról kifelé irányulnak. A hullámok frekvenciáját az (R3) rheostat, amplitúdóját az (R4) rheostat révén szabályozhatjuk. 65 Magasfrekvenciájú léghullámok létesítésére a 2. ábrabeli készülék szolgálhat. A hullámgenerátor az 1. ábrával kapcsolatban ismertetettel azonos szerkezetű lehet, az (L4) és (L3) tekercsekhez táplált 70 egyenirányú és oscilláló áramokat ellenben audiontypusú egyenirányító és oscillátor szolgáltatják. A 2. ábra értelmében a váltakozó áramforrás (24) és (25) vezetékei a közös (T) 73 vasmaggal bíró, (4) tekerccsel felszerelt transzfornátor (TI) primár tekercséhez vannak kapcsolva. A (T2) tekercs sokkal több kanyarulattal bír, mint (TI), úgyhogy sarkain az eredetinél lényegesen 8C nagyobb feszültségkülönbséggel bír. E sarkok az (Rl) és (R2) thermionikus egyenirányítók anódjához vannak kapcsolva, úgyhogy az áram csak az anódról a kathoda felé áramolhat. A csövek 8c kathodafűtő áramát a (T3) tekercs szol- • gáltatja, mely annyi kanyarulattal bír, hogy a kellő feszültségű áramot adja. A (T3) tekercs közepén nincsenek feszültségingadozások s ezen ponthoz van kap- 9( csolva a hullámgenerátor (L4) tekercsét magába foglaló áramkör egyik sarka. Az egyenirányító csövek anódjaira fektetett váltakozó positiv és negativ változások folytán mindegyik cső váltakozva 9E fogja az áramot kathodjához átbocsátani, ligyhogy ezáltal magas feszültség kényszeríttetik a (T3) tekercs pólusaira. A tekercs közepén a feszültség majdnem állandó s gyakorlatilag a fele a (T2) tekercs l( pólusai közötti feszültségnek. Ezen állandó feszültség működteti a később ismertetendő oscillátort. A (T4) tekercs az (O) három-elemű vacuumcső kathodáját fűti. H Az oscillátor létesíti a nagyfrekvenciájú áramokat, melyek a találmány céljaira szükségelt magassági! és amplitúdójú hanghullámokká alakíttatnak át. Az oscillátor működése lényegileg olyan, mint 1 más audion-oscillátoré s abban áll, hogy az (L2) tekercs révén a három-elemű (O) vacuumcső anódáját nagy feszültséggel tápláljuk. Az anódáram folytán e tekercsben mágneses mező létesül, mely az (Ll) 1 tekercsre visszahatva, abban feszültséget indukál. Ezen feszültség az (O) vacuumcső rácsára fektettetik s minthogy a rács