91529. lajstromszámú szabadalom • Távbeszélő berendezés

Megjelent 1930. évi jii n in s hó 16 -án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 91529. SZÁM. — VII/j. OSZTÁLY. Távbeszélő berendezés. International Western Electric Co. Inc. Delaware. A bejelentés napja 1925. évi augusztus hó 14-ike. A találmány jelzőberendezésekre vonat­kozik és tárgya átvivő vonalvezetékeken át való jelzésre szolgáló tökéletesbített módszerek, illetve segédeszközök. 5 A gyakorlatban ezidőszerint elterjedt távbeszélő berendezéseknél, amelyeknél különböző központoknak egymással való összeköttetésére távforgalmi vonalvezeté­kek alkalmazására van szükség, hívó ösz­. io szeköttetések továbbkapcsolására számos eljárás van használatban. Azon esetben például, ha a távforgalmi összeköttetést önműködőlég kell továbbkapcsolni és az összeköttetés létesítése két központ között 15 csupán egy vagy több közbenső központon át lehetséges, a kiindulási központban levő távforgalmi kezelőnek, miután az első közbenső központhoz vezető távforgalmi vonalvezetékkel kézi üzemben összekötte-20 tésbe jutott, az összeköttetés hátralevő ré­szét azáltal létesíti, hogy a számtárcsán a kívánt központot képviselő távforgalmi számjelzésnek egyszerre csak egy részét állítja be, minthogy annak mindenik ré-25 sze egy-egy a következő központhoz menő, önműködőlég létesített összeköttetést kép­visel és mindenik résznek a számtárcsán való belállítása csupán azután következik, miután a kezelő a továbbkapcsolási mű-30 velet folytatására jelzést kapott. Ily mó­don az összeköttetés létesítésének sebes­sége nagymértékben a kezelő egyéni jel­figyelőképességótől és azon útirányok is­meretétől függ, amelyeken át a távol-35 fekvő központ elérhető. A találmány célja azon hátrány meg­szüntetése, hogy a távforgalmi kezelő a távforgalmi számjelzést a számtárcsán szakaszokban kénytelen beállítani vagy hogy ismerje azon útirányt, amelyet két 40 központ között létesítendő távforgalmi összeköttetésnél használni kell. Ezen cél­ból olyan segédeszköz van elrendezve, amelynek révén a távforgalmi kezelő tá­volfekvő központhoz vezető távforgalmi 45 összeköttetést létesíthet csupán azáltal, hogy a számtárcsán a teljes távforgalmi számjelzést egyszerre állítja be, tekintet nélkül arra, hogy az összeköttetéshez hány közbenső központ szükséges vagy 50 hogy melyik útirányt kell követni és anél­kül, hogy az összeköttetés létesítése köz­ben bármely jelzésre figyelmet kellene fordítani. A találmány további célja olyan segéd- 55 eszközök elrendezése, amelyek révén az összes számtárcsabeállítási áramlökések és a távíorgalmi összeköttetés létesítésénél előforduló figyelő vagy ellenőrző jelek szá­mára, amennyiben a központok között, 60 vagyis távforgalmi vonalvezetékeken át­menő jelekről van szó, nagyfrekvenciájú váltakozó áram használható. Ilyen jellegű áramlökések alkalmazása mellett nem fon­tos, hogy ezen berendezésnél milyen össze- 65 állítású távforgalmi vonalvezetékek ke­rülnek használatba, például rendes huza­los távforgalmi vonalvezetékek átvivő fel­szerelésekkel vagy ezek nélkül, vivőhullá­mos távbeszélő berendezésnél alkalmazott 70 áramkörágak, vonalvezetékmentes távbe­szélő összeköttetés, összetett vonalvezeté­kek vagy kettős beszélgetés számára kap­csolt vonalvezetékek egyaránt alkalmaz­hatók, anélkül, hogy a távforgalmi vonal- 75 vezetéken át való jelzés bármely zavaró hatásától kellene tartani. A kitűzött feladatok megvalósítása vé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom