91527. lajstromszámú szabadalom • Hullámszűrő villamos vonalvezetékekhez és áramkörökhöz

amelyek különös és meghatározott határ­értékek között fekszenek, míg az ezen határértékeken kívül fekvő szomszédos frekvenciájú áramokat gyengítik és érez-5 hetően elnyomják. Az impedaneiaelemek mindenike a vonalvezetékkel sorozatosan kapcsolt összefoglalt impedanciából és a vonalvezetékhez párhuzamosan kapcsolt összefoglalt impedanciából áll, amint az 10 az 1. ábrában fel van tüntetve, ahol (1,1) a vanalvezeték és (Zi) a sorozatosan kap­csolt, (Z2 ) pedig a párhuzamosan kap­csolt impedancia. Az impedancia minde­nik esetben kondenzátor vagy indukciós 15 cséve vagy ezek együttes csoportja lehet. Az la. ábra a hullámszűrő azon kiviteli alakját szemlélteti, amelynél az 1. ábra (Zi) impedanciája a (Ci) kondenzátorból es az (Li) indukciós csévéből áll, amelyek 20 egymással sorozatosan vannak össze­kötve. A (Z->) impedancia viszont a (Cs) kondenzátorból és az (L->) indukciós csé­véből áll, amelyek párhuzamosan vannak egymással kapcsolva. Ez azon különös 25 esetek egyike, amelyek az említett sza­badalmi leírásban ismertetve vannak. Amint ezen szabadalmi leírásban em­lítve van, egy vagy több kondenzátor és egy vagy több cséve elhagyható, úgy-30 hogy a szűrő mindenik szakasza számára legalább egy indukciós elem a vonal­vezetékkel sorozatosan kapcsolva és egy kapacitási elem a vonalvezetékkel párhu­zamosan kapcsolva, illetve a fordított el-35 rendezésben marad meg. A hivatkozott szabadalmi leírásban matematikai egyen­letek vannak levezetve, amelyek azon kapacitási és indukciós értékek meghatá­rozására szolgálnak, amelyek az egyes 40 esetekben az átvitt vagy elnyomott frek­venciák kívánt sorozatát adják. Az la. ábrában feltüntetett különös kiviteli alaknál az összes impedanciaelemek jelen­létében általában két frekvenciasorozat 45 átvitele lehetséges, míg az összes többi frekvenciák elnyomatnak. Ez a 4. ábrá­ból látható, amelyben a szakaszokra osz tott egyenes az összes frekvenciasoroza­tokat zérustól a végtelenig öleli fel. Az 50 átviendő frekvenciasorozatok (T, T)-vel ós az elnyomandó frekvenciasorozatok (S, S, S)-vel vannak jelölve. A (T, T) so­rozatok határfrekvenciái az egyik soro­zatnál p0 és Po, a másik sorozatnál pedig -55 pt és p3 . A p0 , pt és p: ! frekvenciák az Lj, L2 , C1 ; C2 értékektől függnek. A találmány tárgyának egyik kiviteli alakja a 2. ábrában van feltüntetve, amely hasonló az la. ábrához, azonban attól abban különbözik, hogy a 2. ábrá- 60 ban azok az impedaneiaelemek, amelyek egymással párhuzamosan vannak össze­kötve, a vonalvezetékkel sorozatos össze­köttetésben állanak, míg azok az impe­danciaelemek, amelyek sorozatosan van- 65 nak egymással összekötve, a vonalveze­tékhez párhuzamosan vannak kapcsolva. Ez az elrendezés fordítottja az la. ábrá­ban íeltütntetett elrendezésnek. Kitűnt, hogy a két kiviteli alak jel- 70 lemző sajátságai lényegesen eltérnek egy­mástól és azoknak a találmány értelmé­ben kiképezett kiviteli alakja feltűnő módon ,infra- és ultraszűrők gyanánt al­kalmazható azon tulajdonságánál fogva, 75 hogy az átviendő frekvenciasorozatot a sorozat egyik végén élesen vagy hirtelen határolja. Ez a tulajdonság az 5. és 6. áb­rában van feltüntetve, amelyben az ordi­náták az áram gyengülése a hullámszűrő 80 szakaszaként és az. abszcisszák az (f) frek­vencia. Az alábbiakban a frekvenciákat egyszerűség kedvéért gyakran (p)-vel jelöljük, mialatt azt kell érteni, hogy p = 2 x f. A szakadozott vonalakkal meg- 85 rajzolt görbék a korábbi szabadalom tár­gyát tevő infraszűrők karakterisztikái és a teljes vonalakkal megrajzolt görbék a találmány tárgyát tevő infraszűrők ka­rakterisztikái. A két görbe azon részben 90 esik egybe, amely az abszcisszatengelyen fekszik és az (f3 ) ponttól jobbra terjed. Az 5. és 6. ábrában feltüntetett teljes vo­nalú görbék a 7. ábrában feltüntetett in­fraszűrőre vonatkoznak, megjegyzendő 95 azonban, hogy ezek a görbék a találmány értelmében kiképezett összes infraszű­rőkre jellegzetesek és csupán példa gya­nánt szolgálnak. Az átvitt frekvenciasorozat az (fJ 100 ponttól jobbra terjed. Az átvitt frekven­cia a görbe azon pontjával esik egybe, amely az abszcissza tengelyben fekszik. Amint a 6. ábrából látható a találmány tárgyát tevő szűrő oly módon választható 10c meg, hogy a sorozatot kívánság szerint többé vagy kevésbé hirtelen szakítja meg. A rajzon négy különböző példa--van fel­tüntetve. A karakterisztikagörbe fontos jellemző 11C sajátsága, hogy a gyengítés zérustól el­térő véges frekvenciánál végtelenné vá­lik. A gyakorlatban a szerkezet ellen­állása, amelyet a fenti fejtegetéseknél nem vettünk tekintetbe, megakadályozza, 115 hogy a gyengítés ezen végtelen értékét

Next

/
Oldalképek
Tartalom