91526. lajstromszámú szabadalom • Villamos átvivő berendezés

— 8 -A vonalvezeték 60 szakaszának számí­tási eredményeit, amelyekhez a szakaszo­san terhelt vonalvezetékek számára érvé­nyes képletek útján jutottunk, az 1. görbe tünteti fel. A 2. és 3. görbe különböző léptékben az a mennyiségnek a 24. egyen­letből meghatározott értéikét szemlélteti. A 3. görbe tanulmányozása a követ­kező értékek felvételére Ar ezet: 10 a, 0 = 0.7^0 , = 1920 1 — C ,, = 0.484 r 192 012 "1 í r 1 3~25 0 i [ 2650 J [/ [ 3655 J f, = 2650 Ily módon tehát (K + ü^ = 3655 (K -f- UJo = 3080 = 2.0544 e*1 = 1.6226 e2 " = 2.6327 Így tehát a 26. egyenlet révén R = (2.0544-1) (3080) = 3250 ohm. A 27. egyenletből 45 50 (2-) (1920) (3250) és végül a 28. egyenletből 10« 2.6327 2.6327 — 1 : 0.0092 X 10-« farad. 15 L = - (X0W(2^65ÖF = °'39 1 ^^ A 6. ábrában feltüntetett 4. görbe a ki­egyenlítő berendezés számított gyengíté­sét mutatja az előzőkben megadott érté­keknél, míg az 5. görbe az egész berende-20 zós eredő gyengítését szemlélteti. Amint tehát látható, a gyengítés a kívánt frek­venciasorozatnál lényegileg állandó. A felvett különös esetben az volt a fel­adat, hogy az átvitel kiegyenlíttessék, 25 vagyis hogy az eredő gyengítés előre meghatározott vízszintes egyenes vonal­nak feleljen meg. A 2. görbe azon gyengí­tést mutatja, amelyet a kiegyenlítő be­rendezésnek kell szolgáltatnia, hogy a kí-80 vánt célt elérjük. Ha a feladat az volna, hogy az eredő gyengítés előre meghatá­rozott görbe vonalnak feleljen meg (ahelyett, hogy az előre meghatározott vízszintes egyenes vonal legyen), a mére- 55 tezési eljárás pontosan ugyanaz, mint előbb. A 2. görbe tehát úgy van megraj­zolva, hogy azon gyengítést mutatja, ame­lyet a kiegyenlítő berendezésnek szolgál­tatnia kell, hogy az eredő gyengítés előre 60 meghatározót görbe vonalnak feleljen meg. Ugyanezek a megjegyzések érvé­nyesek a következőkben ismertetett ki­egyenlítő berendezésekre vonatkozólag is. Párhuzamos admittanciájú berendezés. kiegyenlítő 65 Ha a kiegyenlítő berendezés Y admit­taneiából áll, amely a jeladó vég V, ad­mitanciája és a felvevő vég V2 admittan­ciáján át zárt (K, I ) vonalvezeték közé mellékáramkörbe van kapcsolva, akkor az átviteli admittancia a 14. egyenlet ál­tal van megadva, amely a következőkép pen írható: 70 T' -L 9 T V V: V2 / 511V 4 V H-4-V 35 H a vonalvezeték jellegzetes admittan­ciája vagy a jellegzetes impedancia re­ciprok értéke. Vegyük fel mármost a következő egyen­letekkel megadott paraméterek sorozatát: 40 A + iA'= T X_i / 4HV2 'h I II — Va amiből: H + V, -(- ia' = log b +ib' ==log -)- ic' = log 11 i- w IL+I* I íll\\ H+V2 V4HV2 " .30. H+V, + Y [e-r] [H+V. + Y L fi + v, [ h + \\ I jyíffv;] "H-t-V, J Í11V, - ....29. v o = eb ..31. ha ezeket az értékeket a 29. egyenletbe 80 behelyettesítjük, akkor az átviteli admit tanc-ia abszolút értékének kifejezése = | l/V l i V '" + » + " + ....32. [T'

Next

/
Oldalképek
Tartalom