91520. lajstromszámú szabadalom • Kötőanyag és eljárás ennek előállítására

, a fentismertetett eljárások valamelyike szerint készült nedves kötőanyaggal, amely 6 súlyrész száraz anyagnak felel meg. Ha az analizis azt mutatná, hogy akötő-5 anyag hamutartalma abnormálisan nagy, vagyis 15°/o-nál nagyobb mennyiségű anorgános anyagot tartalmaz (ha a kötőanyagot korhadt növényzetből állítottuk elő), úgy a kötőanyag mennyiségét megfelelően nö-10 veijük. A nedves kötőanyag alkalmazandó meny -nyisége változik, de rendszerint elegendő, ha 30 súlyrészt veszünk egyenértékűnek 6 súlyrész száraz anyaggal. Ha a keverést 15 valamely alkalmas készülékben, pl. dezinlegratorban, kőjáratban, Pfleiderer-féle keverőben vagy golyós malomban befejeztük, a kötőanyaggal kevert szenet vagy másféle tüzelőanyagot közvetlenül es köz-20 vetve gőzzel, vagy csak gőzzel közvetett úLon felmelegítjük és még" meleg állapotban 160— 480 atm. nyomás alatt sajtoljuk. A sajtolás pillanatában a szén és kötőanyag keverékének kifejezetten nedvesnek kell len-25 nie, előnyösen annyira, hogy a tel jes nyomás alkalmazásakor e,gy kevés víz sajtoltassék ki, de némely sajtóban szárazabb keveréket használhatunk, de ha gondosan ügyelünk a nyomás alkalmazásának módjára és az al-30 kalmazolt sajtolóformákra, igen nedves keverékek is brikeLtezhetők. A sajtóból kikerült briketteket száraz és jól szellőztetett helyen néhány napig száradni hagyjuk. A szárítás menete tág határok között válloz-35 tatható és még 100°-nál magasabb hőmérsékleteken is foganatosítható, tekintettel arra, hogy a találmány szerinti pépes kötőanyaggál készüli brikettek, eltérően más egyéb kötőanyagokkal készültektől, nem 4fí repedeznek meg gyors szárításnál. Ennélfogva lehetővé válik a briketteknek esetleges gyors szárítása is alkalmas készülékekben. A fent ismertetett eljárásokat alkalmazná luk tojásalakú brikettek nagybajai előállítására normális nagyságú hengersajtó használata mellett. Tojásalakú brikettek sikeresen készíthetők a szén és a kötőanyagkeverék hevítésének mellőzésével is, de az 50 ilyen brikettek hosszabb szárítási és keményítési időtartamot igényelnek, mímellett azonban a végső szilárdságuk, egyes speciális esetek kivételével, alig csökken. Az ismertetett módon készíteti 85 g-os bri-55 kellek nagyobb tömegből válogatás nélkül kiszedve, szárítás után 2.5—3.0 m esést kőburkolatra kibírnak. Az ilyen brikettek sík lapok közé helyezve törés nélkül kiállanak a lapokra gyakorolt kb. 70 kg nyomást. Ha továbbá ilyen briketleket 25 kg- 60 nyi mennyiségben forgó dobban helyezünk el és a dobot 10 percig, percenként 28 fordulattal forgatjuk, úgy a brikettek súlyvesztesége, ha azokat hosszcentiméterenként kétszemű rostán átrostáljuk, rendsze- 65 rint nem tesz többet 1.25 kg-nál, vagyis az eredeti súly 5<>/o-ánál. 2. A fentebb említett porított tüzelőanyagok valamelyikének 100 súlyrészét a nedves fermentált növényi anyag oly meny- 70 nyiségével keverjük, amely szárazra számítva 6 súlyrésznek felel meg. A fermentált anyagot úgy állítottuk elő, hogy a friss vagy szárított növényeket a földön korhasztottuk, amelyet előzőleg vízzel felmos- 75 lünk a homok eltávolítása végett. Mindezen esetekben a fermentált növényi anyagok előállításának módja azonos azzal, amelyet fentebb a kötőanyag készítésére ismertettünk, de a befejező főzési művelet 80 el van hagyva. A fermentált növényi anyag oly mennyiségél, kb. 30 súlyrészt, amely 6 súlyrész száraz anyagnak felel meg, alkáliássá leszünk azzal, hogy vele 0.12 súlyrész vízmentes alkálikarbonálot vagy §5 alkálihydroxidot, porlalakban vagy 4 liter vízben feloldva, bensőleg elkeverünk. Az alkáliás fermentált növényzetet ezután a fentebb ismertetett módszerek valamelyike szerint jól összekeverjük a szénnel és a 90 keveréket közvetlenül és közvetve vagy csak közvetve 100° C-ra melegítjük, amely hőmérséklet körül az alkáli okozta kémiai és fizikai változások a pépben végbemennek, úgyhogy a hevílési folyamat befejez- 95 tével a keveréket még meleg állapotában 160 -180 atm. nyomással sajtoljuk, mimellett a víztartalmat, illetőleg a feltételek ugyanazok, mint amelyeket az első példá.ban adtunk meg. Tojásalakú briketleket tog, szokásos méretű bengersajtóban nagyobb tömegben készítettünk ezzel az eljárással és a tömegből válogatás nélkül kiszedett próbabrikettek vizsgálatánál lényegileg ugyanazt a törési, nyomási és kopási szi- IOL lárdságot mutatták, mint az 1. példa szerint készültek. 3. 100 súlyrész megfelelően porított tüzelőanyagot a fentebb ismertetett módon, a már ismertetett eljárások valamelyike no szerint készült és lényegileg megszárított kötőanyag oly súlj'mennyiségével keverjük, amely 6 súlyrész száraz kötőanyagnak felel meg. A nagyjában megszárított kötőanyagot megőröljük vagy más módon ap- 115. rítjuk a szénnel vagy más tüzelőanyaggal együtt, amíg benső keverék nem áll elő. A szén és kötőanyag keverékét ezután köz-