91511. lajstromszámú szabadalom • Berendezés folyadékszín mérésére, különösen áramlásmérőkhöz

Megjelent 1930. évi jimius hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 91511. SZÁM. Vll/f. OSZTÁLY. Berendezés folyadékszín elektromos mérésére, különösen áramlásmérőkhöz. Bommann Károly mérnök Premnitz. A bejelentés napja 1925. évi szeptember hó 9-ike. Németországi elsőbbsége 1924. évi november hó 20-ika. A találmány folyadéknívó eltolódásának elektromos átvitelére vonatkozik és pedig különösen fo.jtási hellyel és folyadékmanométerrel felszerelt áramlásmérők 5 részére. A folyadéknívó eltolását oly edényben visszük végbe, melyben vagy egy elektromos kondenzátor egyik lemez* bevonata van elrendezve, mely esetben az eltolandó folyadék az áramot vezeti és a 10 kondenzátor második bevonatát képezi, vagy pedig az edényben többlemezes kondenzátor van, amikor is a meghatározott dielektromos állandóval bíró eltolandó folyadék a dielektrikumot képezi. A kapaci-. 15 tás változtatására nem kell a kondenzátorlemezek között eltolódó folyadékot használni, hanem a kondenzátorlemezek között szilárd anyagokat (lemezeket), melyek pl. úszók gyanánt lehetnek kiké-20 pezve, úgy tolhatunk el, hogy a kapacitás megváltozzék. A mérés ismert módon azáltal történik, hogy a kapacitás változását mérjük vagy feljegyezzük. A kondenzátorok spirális 25 alakban tekercselt lemezekből állhatnak, oly célból, hogy lehetőleg kis térben lehetőleg nagy kapacitásokat helyezhessünk el. Ennek az az előnye is van, hogy pl, gőz-, gáz- vagy folyadékmennyiségeknek 80 az ismert differenciális manométer felhasználása mellett való mérésénél a zéruspont különböző használat esetében lehetőleg kevéssé tolódik el, minthogy a szabad tér, melyben a kondenzátor el van rendezve, a 35 másik szárhoz képest lehetőleg kicsinyre képezhető ki. Ezen üres teret még szilárd közegekkel is tölthetjük ki és ezáltal még tovább csökkenthetjük. Lineáris függvények szerint lejátszódó 40 folyamatokat egyszerűen azáltal mérünk, hogy a kondenzátort a folyadéknívó vál tozásának vagy a szilárd test a kondenzátorhoz képest való eltolódásának megfelelően változtatjuk. Ez esetben tehát a kondenzátort úgy kell kiképezni, hogy a 45 l'olyadéknívóval arányosan változzék. Más esetekben, így pl. ha négyzetes függvények méréséről van szó, mint gőz-, gázvagy folyadékmennyiségek mérésénél, a kondenzátort úgy kell alakítani, hogy a 50 í'olyadéknívó négyzetes változásai a kondenzátor lineáris változásait idézzék elő, Elképzelhetünk azonban minden más tetszőleges függvényt is, mely esetleg pl. tisztán empirikusan is állapítható meg. Ily 55 módon természetesen minden korrekturát, így az említett záruspontváltoztatást is> teljesen kiegyenlíthetünk. A kondenzátor pl. úgy képezhető ki, hogy nem vezető lemezekre, pl. kéregpa- 60 pírra meghatározott alakú fémlemezkéket ragasztunk és azokat ezután dielektrikummal vagy szigetelő réteggel vonjuk be. Ha az alkalmazott kéregpapírdarabnak téglányalakja van, akkor a kondenzátort spi- 65 rálisalakban feltekercselt állapotban hengerben rendezhetjük el. Ily módon a holt tér igen csekély, úgyhogy a zéruspont eltolódásai is igen kicsinyek. Hogy ezen mérési módszernél elkerüljük 70 azokat a hibákat, melyek abból származnak, hogy pl. gőz vagy kondenzvíz mérésénél ezek a kondenzátor felső terébe, melyet a tulaj donképeni mérő folyadék nem tölt ki, behatolnak, a mérőfolyadék feletti 75 szabad teret alkalmas folyadékkal töltjük ki. A mellékelt rajz az eljárásnak néhány alkalmazási módját szemlélteti. Az 1. ábrán az (a) edény vízzel telt tar- 80