91502. lajstromszámú szabadalom • Berendezés a tömeghatások kiegyenlítésére rázószitáknál vagy kinetikailag hasonlóan működő gépeknél
Megjelent 1930. évi jimi us hó 16-án . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 91Ő02. SZÁM. — X/i. OSZTÁLY. Berendezés a tömeghatások kiegyenlítésére rázószitáknál vagy kinematikailag hasonlóan működő gépeknél. Amme Giesecke & Konegeu Gesellschaft ni. b. H. Atzgersdorf és Strohbach Paul mérnök Perchtoldstlorf. A bejelentés napja 1925. évi június hó 25-ike. Ausztriai elsőbbsége 1924. évi jnlius hó 12-ike. Avégből hogy olyan szitáknak tömeghatását kiküszöböljék, amelyek vízszintes irányban gyors ide-odamozgást végeznek, a hajtótengelyre lendítő tömegeket he-5 lyeztek fel, amelyeknek azonban hátrányuk volt, hogy azok, habár képesek voltak a szita tömeghatásait kiegyenlíteni, a szita rezgési síkjára merőlegesen maguk is tömeghatásokat idéztek elő. 10 Mások teljesen nyugodt járat elérése céljából a rezgő szitához lendítő tömegeket alkalmaztak, amelyek ellenkező irányú rezgő mozgást végeztek, mimelett ezek a lendítő tömegek kétkarú emeltyű által az 15 excenter által meghajtott szitával voltak összekötve. Ezeket a lendítő tömegeket egy második szitával is helyettesítették, amely a meghajtott szitával kétkarú emeltyű útján volt összekötve oly módon, 20 hogy az kénytelen volt ugyanolyan, de ellentétes irányú rezgéseket végezni, mint a meghajtott szita. Ilyen módon tényleg sikerült tökéletes tömegkiegyenlítést elérni; ezen szerkezeteknek azonban ismét 25 az a hátrányuk volt, hogy a. szerkezeti részeket igen erősre kellett méretezni és hogy az összekötő részeknek a szitáknál keletkező porképződés által szenvedő csapágyai a leggondosabb kenés ellenére 80 aránylag rövid idő alatt kikoptak. A találmány mindezeket a hátrányokat azáltal küszöböli ki, hogy az egyik test, amely gépmeghajtás útján gyors rezgőmozgásba hozatik, a másik testtel után-35 engedő vagy rugalmas tagok útján van összekötve, amelyeknek közvetítésével ezen másik t<sst egy ellenirányú rezgőmozgásba hozatik. Mindkét test rugalmas szalagokra van pl. ingaszderűen felfüggesztve és az egyik test függesztő vagy 40 hordozó szervei a másik test hasonló szerveivel merev összekötő tagok útján vannak összekötve. Ennélfogva két kapcsolt in, gával van dolgunk, amelyek közül az egyik méghajtátik és ezáltal a másik is szintén 45 rezgésbe lesz hozva, amely utóbbi rezgések azonban a viszonyok megfelelő megváltoztatásánál úgy alakulnak, hogy azok az első inga rezgéseivel szemben ellentétes irányúak. Egyik inga rezgéseinek át- 50 vitele a másikra tehát nem kényszermozgásilag történik, amihez megfelelő ellenálló képességű átviteli tagok volnának szükségesek, hanem kapcsolási tagok útján, amelyek szükséges ellenállóképessé- 55 gét igen egyszerű módon elérhetjük. Csapágyak, amelyek kenést kívánnak és zavarokra adhatnának okot, itt teljesein mellőztetnek. Az ingahosszakat a kapcsolási tagok beállítása által a mindenkori viszo- 60 nyoknak megfelelőleg (a hajtótengely fordulati száma, a rezgő testeknek súlya stb.) változtathatjuk, úgyhogy a lengések pontosan ellenkező irányú lefolyását és ezáltal a teljes tömegkiegyanlítődést min- 65 den esetben elérhetjük. Ilyen módon egymás mellett vagy egymás fölött elrendezett két szitát vagy egy szitát és tetszés szerinti ellensúlyokat lehet ellentétes irányú rezgésekre készí- 70 teni, mimellett közömbös, hogy a két test közül az egyik vagy a másik lesz-e közvetlenül meghajtva. Lehet tehát egy szita és egy vagy több ellensúly használatánál